Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kifejtette: sajnos előfordulhat azonban, hogy a társaság többségi tulajdonos ügyvezetője váratlanul elhalálozik vagy például egy súlyos baleset következtében rövidebb-hosszabb időre cselekvőképtelenné válik (gondoljunk csak Michael Schumacher síbalesetére).
Mindennek eredményeként a gyászon, megrendültségen túl, egy gyakorlatilag működésképtelen, megbénult céget hagy maga után, mely sokszor szeretteinek a megélhetését is veszélybe sodorja, és pontosan mindaz veszik kárba, amelyért éveken vagy évtizedeken át keményen dolgozott a sérült, vagy elhalálozott illető – vázolta fel az alapproblémát dr. Hauck Arvid.
Ellehetetlenül a működés
Ebben az esetben ugyanis nincs ügyvezető, aki összehívhatná a taggyűlést, annak érdekében, hogy az olyan új ügyvezetőt választhasson, aki meg tudja tenni a szükséges intézkedéseket például a munkavállalók munkabérének kifizetése, a napi szerződések aláírása vagy a társaság – legalább ideiglenes jelleggel történő – operatív működése érdekében.
Nincs az üzleti döntések meghozatalára felhatalmazott személy, a társaság működése gyakorlatilag azonnal ellehetetlenül.
Kétségtelen, hogy a polgári törvénykönyvünk rendelkezése szerint bármelyik tag kezdeményezheti a taggyűlés összehívását, amennyiben a társaságnak nem lenne ügyvezetője, azonban nem fogja tudni összehívni a taggyűlést, ugyanis az elhunyt ügyvezető többségi tulajdonos részére nem kézbesíthetik a meghívót, azonban az örökösök kezéhez sem lehet kézbesíteni azt, ugyanis a hagyaték általában legjobb esetben is csak hónapokkal a halálesetet követően kerül részükre átadásra.
Ügygondnok kirendelését kell kezdeményezni
Ilyen esetben sajnos az egyetlen, kevesek által ismert megoldás az, hogy a társaság működtetésében érdekeltek (azaz a társaság tulajdonosai, a reménybeli örökösök) a jegyzőnél vagy a közjegyzőnél ügygondnok kirendelését kezdeményezik, attól függően, hogy az eljárás éppen ki előtt van folyamatban.
Az ügygondnok kijelölését követően a taggyűlési meghívó az ügygondnok részére kézbesíthető, amelynek megfelelően a taggyűlés érvényesen megtartható lesz – ismertette a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Annak ellenére, hogy a fenti eljárás egyszerűnek hangzik, az meglehetősen hosszadalmas, sokszor bonyolult, amely gyakran jelentős mértékben megnehezíti a társaság működését. A halál tényét bizonyítani kell, meg kell várni, hogy a hagyatéki leltár készítése közben észleljék az üzletrész létét, az ügygondnok személyével kapcsolatban az érdekeltek között vitás helyzet is kialakulhat, továbbá számos egyéb olyan konfliktus keletkezhet, amely elhúzhatja az eljárást.
Talán még nehezebbé teszi a társaság működését az az eset, ha az egyedüli tag ügyvezető hosszabb időre elveszíti a cselekvőképességét, ugyanis, ebben az esetben nem is számíthatunk arra, hogy előbb vagy utóbb az örökösök számára átadásra kerül a hagyaték részeként az üzletrész.
A társasági szerződésben előzetesen is szabályozni lehet
Szerencsére a polgári törvénykönyvünk szemben a korábban irányadó társasági törvénnyel megengedi az eltérést a törvényi főszabálytól, amely lehetőséget biztosít a tagok számára, hogy egy, a fentihez hasonló helyzetek kialakulása esetétre a társasági szerződésben megfelelő szabályokat fektessenek le a taggyűlés összehívására és a társaság képviseletének, akár ideiglenes jelleggel történő ellátására.
Számos megoldás létezik arra, ha valaki saját maga egyedül szeretné irányítani a társaságot, de halála, akadályoztatás esetére gondoskodna arról, hogy a társaság működőképessége fennmaradhasson.
Tekintettel arra, hogy nincs minden társaságnál jól működő recept a kérdés megoldására, a problémafelvetéssel mindenképpen érdemes társasági jogban járatos, tapasztalt jogász közreműködését igénybe venni, és kidolgozni azt egyedi a szabályrendszert, amely társaságunk működését a lehető legjobban szolgálja ilyen nem várt és előre nem látható események bekövetkezése esetén – tanácsolta végezetül dr. Hauck Arvid.
