Vágólapra másolva!
Az új Ptk. 2014. március 15-én lépett hatályba, immár több mint egy éve teljesen új alapra helyezve a zálogjogi szabályozást. Ám a jogi és az üzleti szféra részéről számos esetben kritikával illetik a változásokat, ezért a zálogjogi szabályozás több pontját is újragondolhatják a szakemberek -tudta meg az Origó a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértőjétől. Dr. Szalóki Gergely, a banki és finanszírozási csoportjának vezetője kétrészes írásának az első részét olvashatják most.
Vágólapra másolva!

Az Igazságügyi Minisztérium közelmúltbeli gyakorlati tapasztalatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az üzleti szférához kötődő jogszabályi környezet, ezen belül az új Ptk. zálogjogi szabályozása is módosításra szorul. Az igazságügyi tárca ezért felállított egy bizottságot, mely 2015 első félévében felel a folyamat beindításáért.

Az új Ptk. új alapokra helyezte a zálogjogi szabályozást

Az új Ptk. 2014. március 15-én lépett hatályba, immár több mint egy éve teljesen új alapra helyezve a zálogjogi szabályozást. A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője kiemelte a dologi jogi biztosítékok szabályozásának változásai erőteljes kritikai észrevételekkel fűszerezett, jelentős vitatémává váltak a szakmai körökben.

Az Igazságügyi Minisztérium által felállított bizottság feladata, hogy megvizsgálja és összegezze a jogászok és az üzleti szféra szakértőinek kritikai észrevételeit, javaslatait, illetve, hogy mindezek alapján döntést hozzon arról, hogy szükséges-e az új Ptk. és a zálogjogi szabályozás újragondolása.

Melyek a kritizált szabályok?

De melyek is pontosan ezek a széles körben kritizált új szabályok? Kritikai észrevételek érték a szabályozást mind a technikai megoldások tekintetében, mind a koncepcionális szinten.

Egyszerű technikai problémára lehet példa, hogy a betéti társaságok esetében nem lehetséges a zálogjog megalapítása, tekintettel arra, hogy a cégnyilvántartás szabályai egyszerűen nem teszik lehetővé a zálogjog bejegyzését, annak ellenére, hogy az új Ptk. alapján elméletileg lehetséges.

Dr. Szalóki Gergely, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

Ahhoz, hogy feloldható legyen e jogi zsákutca, szükség van a cégnyilvántartás szabályainak újragondolására – hangsúlyozta dr. Szalóki Gergely.

Alkalmatlan funkciója betöltésére

A tisztán technikai problémáknál maradva, az új Ptk. talán egyik legpozitívabb fogadtatásban részesült újítása, a zálogjogosulti bizományos intézménye, az ágazati szabályozás hiányosságainál fogva bizonyos esetekben teljesen alkalmatlannak bizonyul funkciójának betöltésére.

Az új Ptk. szabályozása alapján a puszta tény, hogy a zálogjogosultak bizományost neveztek ki maguk közül bejegyzésre kell, hogy kerüljön a megfelelő nyilvántartásba, amelybe maga a zálogjog is bejegyzésre kell, hogy kerüljön.

Ugyanakkor az egyes közhiteles nyilvántartásokra vonatkozó szabályozás (ilyen például a cégnyilvántartás is) nem teszi lehetővé a zálogjogosult bejegyzését ilyen minőségében. Ennek következménye, hogy a bizományos kinevezése azon zálogjog szempontjából hatálytalan lesz. Újabb érv szól tehát amellett, hogy az érintett nyilvántartások szabályozását újra kell gondolni.

(A Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője, dr. Szalóki Gergely kétrészes írásának második részét hamarosan közöljük – a szerk.)