Az új innovációs törvény új fejezetet nyithat a kutatásokban

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Számos új lehetőséget adhat az állam által támogatott tudományos kutatások és az új kutatás-fejlesztési és innovációs célok támogatásának jogi kereteit megalkotó, három hónapja hatályba lépett, 2014. évi LXXVI. törvény a Tudományos kutatásról fejlesztésről és az innovációról – mondta el az Origónak az SBGK szakértője.

Dr. Szamosi Katalin – akit a Magyar Innovációs Szövetség márciusi tisztújító közgyűlésén, a szervezet történetében első nőként az elnökségbe választottak – kifejtette: az elmúlt rövid időszak alatt még a törvény jótékony hatását nem tudta kimutatni, de mindenesetre letette az alapjait az állam által támogatott tudományos kutatások, új kutatás fejlesztési és innovációs célok támogatásának jogi keretéhez.

Az innováció fogalmát a törvény szövege is meghatározza. E szerint az innováció olyan új, vagy lényegesen módosított eljárás, amely segítségével új, vagy lényegesen módosított termék, vagy szolgáltatás jön létre.

A törvény szövegén túlmenően az innovációnak számos fogalmi meghatározása található az irodalomban. Az SBGK szakértője szerint legjobb definíció az a klasszikus meghatározás, mely szerint az innováció az új termék, technika, technológia és ezekkel kapcsolatos ismeretek létrejöttének és bevezetésének folyamata, beleértve az ezeket megalapozó, illetve realizálásukhoz nélkülözhetetlen szervezeti és gazdasági változásokat is.

Az innovációs folyamat honnan ered?

Maga az innováció keletkezhet a piac igényei révén. Ha a fogyasztói társadalom részéről olyan új termékre, vagy szolgáltatásokra van igény, amely az adott piacon még nem található, akkor ez lehet egy kutatás kiinduló pontja.

Különösen az élelmiszerkutatásban látható az a folyamat, amikor a fogyasztók olyan egészséges termékeket keresnek, amelyek viszonylag kevés adalékanyaggal, illetőleg egyes betegségekre figyelemmel speciális összetételűek. Ilyenkor a kutatás kiinduló pontja a fogyasztói igények lefedése.

Az innováció másik útja a technológiai kezdet, azaz az innovációban résztvevő vállalkozások próbálnak olyan új terméket, vagy szolgáltatást létrehozni, amelyekkel új piacot tudnak később meghódítani. Az ilyen új termékek elhelyezése természetesen nagyobb kockázatot igényel, hiszen az innováció eredményeként létrejövő új termék, vagy szolgáltatást követően lehet felmérni, a fogyasztók igényeit és a piac felvevő képességét.

Az Innovációs Hivatal szerepe az innováció területén

A hivatkozott törvény az Innovációs Hivatalt nagy hatáskörrel ruházta fel. Nagyon fontos és példaértékű, hogy a kutatás-fejlesztés mellett az innovációt is kormányzati feladatnak tekintik.

Maga a fogalom is új, azaz a korábbi K+F mellé megjelenik a bizonyos 'I' betű, az innováció jele, mely egyértelműen azt a kormányzati szándékot mutatja, hogy az alapkutatás és az alkalmazott kutatás mellett az innováció központi szerepet kapott.

Az innovációs pénzek felosztása kormányzati támogatásnak minősül el?

Dr. Szamosi Katalin szerint az innovációs törvény egyértelműen leszögezi, hogy az Európa 2020 stratégiai "Innovatív Unió" dokumentumban lefektetett alapelvekkel összhangban alkotta meg a törvényt. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat által támogatott kutatások, kutatás-fejlesztés és innovációs célú támogatások, a piaci versenyt nem torzíthatják.

A támogatás szó alkalmazása egyébként is pontosításra szorul. Az Innovációs Hivatal elnöke, dr. Pálinkás József a Magyar Innovációs Szövetség idei éves közgyűlésén elhangzott beszédében, kiemelte, hogy az Innovációs Hivatal a közpénzek felhasználásával nem támogat, hanem beruház olyan projektekbe, amelyek a kutatás-fejlesztést és innovációs célokat valósítanak meg.

Ebből következik, hogy az Innovációs Hivatal által nyújtott és pályázatok útján igényelhető pénzösszegeknek eredményt kell produkálniuk, azaz piacképes új termékre, vagy szolgáltatásra kell a pályázati pénzeket felhasználni. Az Innovációs Alap szolgálja a források felosztását és a pénzalapok megfelelő kezelését. Az innovációs járulékok pedig az innovációs alap forrását.

Mi várható a pályázati eljárások során?

Az innovációs törvény részletesen felsorolja, hogy mik azok a követelmények, amelyeket a pályázni kívánó vállalkozásnak teljesíteni kell ahhoz, hogy a támogatásban részesülhessen. A közfinanszírozású támogatással megvalósuló kutatás-fejlesztési és innovációs projekteken résztvevő vállalkozások részesülhetnek Európai Uniós forrásból, vagy pedig költségvetési támogatásokból pályázati úton kapott pénzösszegekre.

A pályázni szándékozónak meg kell felelnie számos törvényi követelménynek, de ezen belül kiemelném azt a törvényi előírást, hogy nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e szellemi tulajdon kezelési szabályzattal – hangsúlyozta dr. Szamosi Katalin.

Nagyon sok kis- és középvállalkozás indít be úgy kutatási, fejlesztési és innovációs programot, hogy nem készít szabályzatot munkavállalói részére és így nem átlátható az innováció során létrejövő szellemi alkotással kapcsolatos jogok megszerzése, kezelése és felhasználásának köre.

A szellemi tulajdon kezelési szabályzat hiányában a kutatás-fejlesztés és innováció során megvalósult új termék, vagy szolgáltatás hasznosítása számos jogi problémába ütközhet, így javasolt, hogy a pályázati kiírások megjelenése előtt a vállalkozások készíttessék el szakavatott ügyvéddel, vagy iparjogvédelmi szakemberrel a saját belső szabályzatukat. A jogszabály fontos eleme az a követelmény is, hogy a projekt értékelés eredményét nyilvánosságra kell hozni.

Dr. Szamosi Katalint, az SBGK szakértőjét, a Magyar Innovációs Szövetség márciusi tisztújító közgyűlésén, a szervezet történetében első nőként az elnökségbe választották Forrás: SBGK Ügyvédi és Szabadalmi IrodákOrigo

Ugyanakkor, ha a kutatás-fejlesztés, vagy innovációs projekt eredményeként szabadalom, vagy olyan egyéb szellemi alkotás jönne létre, amely iparjogvédelmi oltalom megszerzését eredményezheti, a nyilvánosságra hozatal ronthatja az oltalom megadását, hiszen az oltalom beadása előtti nyilvánosságra kerülés komoly veszélyforrás.

Ennek érdekében arra van jogi lehetőség, hogy az ilyen jellegű eredmények az oltalom megszerzése előtt nyilvánosságra ne kerüljenek. Hasonló megoldási lehetőség van azon know-how-okra is, amelyek ugyan iparjogvédelmi oltalomra nem alkalmasak, de a pályázó üzleti érdekeit a nyilvánosságra hozatal súlyosan sértené. Ezekkel kapcsolatosan az igényeket előre jelezni kell, hogy a nyilvánosságra hozatal elkerülhető legyen a fenti indokok alapján.

Az innovációs támogatások

Innovációs támogatást az Innovációs Alap nyújt nagyon sok célra. Ebből kiemelném a kutatás-fejlesztés közvetlen költségein kívül olyan költségek fedezését, amelyek az innovációhoz kapcsolódó ismeretterjesztést szolgálják, valamint segítenek új munkahelyek létrehozásában.

Nagyon jelentős lépés továbbá, hogy innovációs támogatást lehet kérni a szellemi tulajdon védelmére és hasznosítására, mely lehetőséget ad a magyar feltalálók tevékenységének fokozására, de különösen a feltalálói kedv ösztönzésére.

Mindezek a lehetőségek most már biztosítottak, az a fontos, hogy a piacon lévő szereplők éljenek és megfelelően éljenek a törvény alkotta segítséggel. A pénzek megfelelő hasznosítása mindenkinek, különösen az államháztartás és a kutatók közös érdeke – mutatott rá végezetül dr. Szamosi Katalin.