Nem úsznak az árral a kisteknősök

Pici közönséges levesteknős kezdi meg több ezer kilométeres útját az óceánban - most már többet tudunk arról, mi történik vele az első néhány évben

A Közép-Floridai Egyetem kutatói napelemmel működő jelzőkészülékekkel vizsgálták, vajon a bébiteknősök valóban csak az óceáni áramlatokra bízzák-e magukat életük első néhány évében, vagy képesek saját maguk tájékozódni a vízben.

Évekig úsznak az óceánban

Régóta foglalkoztatja a kutatókat, hogy pontosan mi történik a tengeri teknősökkel életük első néhány évében – ekkor ugyanis eltűnnek a tengeren, és szinte egyáltalán nem jönnek part közelébe. A hét tengeri teknősfaj egyébként sem szívesen merészkedik a szárazföldre, leginkább csak akkor, ha lerakja tojásait.

Bébi közönséges levesteknős - ezek az apróságok még túl kicsik, hogy adóvevőt rögzíthessenek a páncéljukra Forrás: Wikimedia Commons

A Közép-Floridai Egyetem kutatói a Mexikói-öbölben napelemmel működő chipekkel szereltek fel 44 vadon élő fiatal tengeri teknőst, és megfigyelték, vajon tényleg az óceáni áramlatokkal sodródnak csupán, vagy ők maguk irányítják, hogy merre indulnak.

Pici közönséges levesteknős kezdi meg több ezer kilométeres útját az óceánban - most már többet tudunk arról, mi történik vele az első néhány évben Forrás: NOAA / Mark Sullivan

A kutatást vezető Dr. Kate Mansfield és csoportja a Current Biology tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban kifejtette, hogy a korábbi feltételezések egyáltalán nem állták meg a helyüket, és a kisteknősök aktívan úsznak, nem csak sodródnak.

Hétből hat faj fokozottan veszélyeztetett

Mansfield és társai abban reménykednek, hogy ha többet tudunk meg az állatok viselkedéséről ebben a kritikus néhány évben, akkor ezt a tudást felhasználhatjuk ahhoz, hogy hatékonyabban védjük meg őket. A világ hét tengeri teknősfaja közül ugyanis hat veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett – leginkább a klímaváltozás fenyegeti fennmaradásukat, de húsuk és páncéljuk kereskedelme is szedi áldozatait.

Apró közönséges levesteknős teper az óceán felé, ahol életének elkövetkezendő néhány évét tölti Forrás: NOAA / Mark Sullivan

Bonyolult volt a teknősgyűjtés

Az egyetem kutatói abban reménykedtek, hogy atlanti fattyúteknősök (Lepidochelys kempii) vándorlási szokásait sikerül majd alaposabban megvizsgálniuk, ez a súlyosan veszélyeztetett faj ugyanis az öbölben rakja le a tojásait. Helyettük folyton közönséges levesteknősökbe (Chelonia mydas) futottak bele, amelyek az IUCN Vörös Listáján a veszélyeztetett kategóriához tartoznak, és Costa Rica partjainál fészkelnek. Még őket sem volt egyszerű megtalálni – egy 100 kilométeres úton gyakran egyáltalán nem találkoztak teknősökkel a kutatók.

Így fest egy felnőtt atlanti fattyúteknős - a kutatók azt remélték, hogy több példányt vizsgálhatnak a fajból Forrás: Wikimedia Commons

Végül sikerült összesen 44 kisteknőst megjelölniük: 20 fattyúteknőst és 24 közönséges levesteknőst. „Az első másfél évben nem is foglalkoztunk a levesteknősökkel” – nyilatkozta a kutatásban részt vevő Nathan Putman a BBC-nek. –„Úgy gondoltuk, hogy nem fogunk elég példányt begyűjteni ahhoz, hogy vizsgálni tudjuk őket.”

Sodródó műszer segített a megfigyelésben

A legfiatalabb megjelölt teknősök hat hónaposak, a legidősebbek két évesek voltak. A kutatók minden teknőscsoporttal útnak indítottak egy „sodródót” is, azaz egy olyan műszert, amely az óceáni áramlatokkal mozgott együtt.

Így fest az a napelemes adóvevő, amellyel megjelölték a teknősöket Forrás: Közép-Floridai Egyetem

Így képesek voltak megfigyelni, hogy mikor váltak el az állatok és a "sodródók" útjai, tehát a teknősök mikor kezdtek el önmaguktól, meghatározott irányba úszni. Az eredmények meglepőek voltak: a legtöbben viszonylag hamar szétváltak, a teknősök pedig saját útvonalon folytatták tovább útjukat.

Nem lesznek rekorderek

„A legnagyobb meglepetés az volt, hogy teljesen különböző irányba mentek” – nyilatkozta Dr. Putman. –„A sodródók és a teknősök nagyon hamar elváltak egymástól.” A levesteknősök viszonylag korán kelet felé fordultak, a fattyúteknősök azonban folyton északnak tartottak, és bár rekordokat valószínűleg nem fognak döntögetni, az biztos, hogy elég hatékonyan haladtak: néhány másodperc alatt pár centimétert tettek meg.

Apró teknősök várják, hogy visszatérhessenek a vízbe - a páncéljukra szerelt adóvevő segítségével a kutatók követhetik mozgásukat Forrás: Közép-Floridai Egyetem

A kutatások segítettek megállapítani, hogy a kisteknősök nem csak sodródnak az áramlatokkal, hanem tudatosan úsznak – ezzel a módszerrel azonban az igazán apró példányokat nem lehet vizsgálni, az ő páncéljuk ugyanis még túl puha ahhoz, hogy az adóvevőket rájuk erősíthessék. A vizsgálatok következő állomása tehát kitalálni egy olyan metódust, amely segítségével rájöhetünk, hogy mikor alakul ki a teknősök úszó- és tájékozódási mechanizmusa.