Vágólapra másolva!
Aki internetet használ, és rendelkezik e-mail címmel szinte törvényszerű, hogy kéretlen leveleket kap. Leggyakrabban reklámokat, nyereményjátékra vonatkozó felhívást, hírleveleket kapunk; de vajon az e-mail küldői, jogszerűen jutottak hozzá, az e-mail címünkhöz, illetve jogszerűen küldhetnek ilyen üzeneteket részünkre? Tehetünk valamit ellene? A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője foglalja össze a legfontosabb tudnivalókat.
Vágólapra másolva!

Az e-mail cím az esetek többségében személyes adatnak minősül, hiszen a leggyakrabban kapcsolatba hozható azzal, aki az adott e-mail címet használja – fejtette ki elöljáróban dr. Hauck Arvid.

Kivételt képeznek azon e-mail címek, amelyekből a használó nem azonosítható be (például: [email protected] típusú e-mail címek), de ezen cikkben kifejezetten azon e-mail címekre történő kéretlen levelekről lesz szó, amelyek címzettje valamilyen módon azonosítható.

Személyes adatot, így az e-mail címet is külön jogszabályi felhatalmazás híján csak az érintett hozzájárulása esetén, előre meghatározott célból, és csak a cél eléréséhez szükséges ideig lehet kezelni – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Adatok, címek, cégek és megkeresések

Egyre többen ismerik fel, hogy adataink sokak számára értékkel bírnak, ugyanis azok felhasználásával termékértékesítő, illetve szolgáltatást nyújtó cégek kommunikálhatnak irányunkba, és befolyással lehetnek magatartásunkra, így például rábírhatnak arra, hogy terméket vásároljunk tőlük, illetve szolgáltatást rendeljünk meg

Az internet térhódításával, és az online szolgáltatások látványos fejlődésével egyre több helyen adjuk meg személyes adatainkat. Nevünk és e-mail címünk megadása elkerülhetetlen, ha online szeretnénk vásárolni, internetbankot szeretnénk használni, elektronikus levelezést akarunk folytatni, közösségi oldalakra szeretnénk regisztrálni, vagy akár egy utazáson szeretnénk részt venni.

Ilyenkor kizárólag abból a célból adjuk meg a személyes adatunkat, hogy az adott árut megvásároljuk, vagy a szolgáltatást igénybe vegyük, így személyes adatainkat az ügylet teljesítésekor a szolgáltató köteles lenne törölni, ugyanis az adatkezelés célja a teljesítéssel megszűnik.

Gyakran azonban ilyenkor személyes adataink, így e-mail címünk is rögzítésre kerül egy adatbázisban, amelyet jobb esetben maga a cég, akivel kapcsolatban álltunk felhasznál a termékei, szolgáltatásai népszerűsítésére, rosszabb esetben értékesít más reklámozók számára. Mindkét eljárás természetesen jogszerűtlen, ha ahhoz nem járultunk előzetesen hozzá – figyelmeztetett dr. Hauck Arvid.

A jóváhagyás és a beikszelés kérdése

Sok esetben lehet találkozni olyan gyakorlattal is, hogy a weboldal általános szerződési feltételeinek, vagy valamilyen szabályzatának elfogadására vonatkozó jóváhagyás megadása (checkbox beikszelése) mellett előre kitöltésre kerül, hogy kérünk reklámot vagy hírlevelet, amelyet a weboldal úgy minősít, hogy, amennyiben a jóváhagyásra utaló ikszelést nem távolítjuk el, úgy a hozzájárulást megadtuk ezen többletszolgáltatás igénybevételéhez.

Ezen gyakorlat is jogszerűtlen, ugyanis a hozzájárulás az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, azaz kizárólag akkor tekinthetjük a hozzájárulást megadottnak, ha mi ikszeljük ki saját kezűleg a vonatkozó mezőket, azt előre helyettünk senki nem teheti meg.

Mit tehetünk, ha unjuk a kéretlen levelek?

Tény, hogy az internet használata közben nagyon gyakran találkozunk jogszerűtlen adatkezeléssel, azonban kevesen tudják, hogy mit tehetnek az ellen, ha megunták azt, hogy a postafiókjuk folyamatosan megtelik a kéretlen reklám levelekkel vagy hírlevelekkel.

Először is érdemes rászánni egy kis időt, és megnyitni ezen leveleket, legörgetni a levél aljára és alaposan megvizsgálni, hogy az adott hírlevélről vagy reklámanyag küldéséről le lehet-e iratkozni. Általában sok cég - még azok is, akik a megfelelő hozzájárulás hiányában kezelik az e-mail címünket - lehetővé teszi, hogy egy linkre kattintással leiratkozhassunk a szolgáltatásukról.

Forrás: Thinkstock

Amennyiben ilyen leiratkozást biztosító linkkel nem találkozunk, érdemes megkeresni e-mailen vagy postai úton a weboldalon feltüntetett kapcsolattartót, annak érdekében, hogy szüntesse meg az adatkezelést, és törölje rendszerükből a személyes adatainkat; az adatkezelő (jogszabályi felhatalmazás hiányában) ugyanis ilyen esetben köteles intézkedni a törlés iránt – tanácsolta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Amennyiben az e-mailes vagy postai úton történő megkeresés sem jár sikerrel, úgy jogaink érvényesítése érdekében bírósághoz is fordulhatunk, amely az ügyben soron kívül jár el. A bírósági eljárásban kártérítés és sérelemdíj is követelhető, amennyiben a bíróság megállapítja a jogellenes adatkezelést.

Akár tízmillió forintos bírság is kiszabható

Lehetőség van továbbá kezdeményezni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság vizsgálatát is. A Hatóság akár hatósági eljárást is indíthat az ügyben, amelynek eredményeképp tízmillió forint összegű bírság is kiszabható.

Annak érdekében, hogy a lehető legkevésbé tegyük ki magunkat annak, hogy személyes adatainkat jogellenesen kezeljék, érdemes gondosan áttanulmányozni, hogy a személyes adataink megadásával milyen szolgáltatások igénybevételéhez járulunk hozzá.

Az interneten jelenlévő termékértékesítők, illetve szolgáltatást nyújtók számára pedig érdemes megfontolni, hogy a gyakorlatukat összhangba hozzák a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel, illetve a Hatóság gyakorlatával, annak érdekében, hogy elkerüljék a cégükkel szembeni bírósági vagy hatósági eljárások lefolytatását – összegezte végezetül dr. Hauck Arvid.