Már az őskorban is volt férfi-női egyenlőség

Az emberősök nagyon sokáig kerülték a sűrű erdőségeket, és a síkvidékeket, sztyeppéket, szavannákat részesítették előnybe élőhelyként

Már az őskorban sem kizárólag a gyűjtögetés volt a szebbik nem feladata – egy friss tanulmány szerint a közösség női tagjai is meghatározhatták, a törzs hol és kik mellett éljen.

Az őskori csoportokban a nők aktívan részt vettek a döntések meghozatalában, ez még a törzsek előnyére is válhatott – egy friss tanulmány ugyanis kimutatta, hogy a gyengébbik nem segítségével sokkal szociálisabb közösségek alakultak ki.

A női egyenjogúság nem modern találmány

A londoni College University kutatói a mai vadászó-gyűjtögető törzseket tanulmányozták, hogy megállapítsák, mekkora a férfi-női egyenlőség társadalmukban. Kiderült, hogy a női tagok legalább annyira beleszólhatnak abba, hogy hol és kikkel együtt éljen a törzs, mint a férfiak. Ez bebizonyíthatja, hogy a női egyenjogúság nem modern találmány, hanem fontos szerepet játszott az emberiség evolúciójában is.

Az emberősök nagyon sokáig kerülték a sűrű erdőségeket, és a síkvidékeket, sztyeppéket, szavannákat részesítették előnybe élőhelyként Forrás: Origo

Érdekes paradoxon

A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány abból a furcsa paradoxonból indult ki, hogy bár elméletben a vadászó-gyűjtögető társadalmakban az egyének érzelmileg szorosan kapcsolódnak családtagjaikhoz, a gyakorlatban a csoportokra nem jellemző, hogy sok rokon lakjon egy fedél alatt, és kifejezetten ritka a több generációs együttélés.

Mai törzseket vizsgáltak

A kutatók két vadászó-gyűjtögető csoportot vizsgáltak: egyet Kongóban, egyet pedig a Fülöp-szigeteken. Mindkét esetben a csoport nagyjából 20 emberből állt, akik általában 10 naponta helyet változtattak attól függően, merre találtak friss gyümölcsöket, magvakat és levadászható állatokat – tehát egyáltalán nem telepedtek le hosszabb időre.

A vizsgálat fő tárgy az volt, hogy a vándorló csoportok rokonaikkal, vagy rokonságban nem álló emberekből állnak-e: kiderült, hogy előbbi jellemzőbb a patriarchális, utóbbi az egyenlőségre épülő törzsekre.

Evolúciós szempontból a lazább, kevésbé rokoni szálakra támaszkodó csoportok előnyösebbek, ekkor ugyanis sokkal nagyobb a szociális háló, amelyre az egyén támaszkodhat.

Nagy különbség a törzsek életében

Mark Dyble antropológus, a kutatás vezetője a The Guardiannek elmondta, hogy éles volt a különbség a két berendezkedés között. „Ahol csak a férfiak kaptak döntési jogot, a közösség magját szoros rokonságban álló férfiak alkották feleségeikkel. Ahol viszont közösen hozták meg a döntéseket, elő sem fordult, hogy esetleg 4-5 férfitestvér együtt éljen.”

Emmanuel Benner (1836–1896) festménye egy medvevadászatról Forrás: Wikimedia Commons

Jelentős szociális háló

A prehisztorikus közösségek számára ez nagyobb szociális hálót és szorosabb együttműködést jelenthetett.

Egy kiterjedt társaságról van szó, ahonnan könnyebb párt választani, és a vérfertőzés sem lehet probléma

– tette hozzá Dyble. –„Több emberrel lépnek kapcsolatba, és több új információ is éri őket, amiből tanulhatnak.”

A tanulmány arra enged következtetni, hogy csupán a földművelés elterjedésével, a tartalékok felhalmozódásával jelent meg a férfi-női egyenlőtlenség. „A férfiak több feleséget kaphattak, és több gyermekük lehetett, mint a nőknek. Az erősebbik nem tagjai szövetkezni kezdetek egymás között, hiszen több értelme volt egymással megosztani tartalékaikat” – mondta el Dyble.