Szellemitulajdon-védelem és vállalati teljesítmény Európában

A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) ebben a hónapban mutatta be legújabb elemzését „Intellectual property rights and firm performance in Europe: an economic analysis” címmel, amely az európai vállalatok iparjogvédelmi aktivitása és gazdasági teljesítménye közötti összefüggésekre fókuszál.

Az eredmények alapján a szellemi tulajdonnal rendelkező vállalkozások több egy alkalmazottra jutó bevételt generálnak, több munkaerőt foglalkoztatnak, és magasabb bért fizetnek a munkavállalóiknak.

A tanulmány szerint az európai nagyvállalatok 40%-a rendelkezik szabadalommal, védjeggyel vagy formatervezésiminta-oltalommal, míg a hasonló kkv-k aránya 9%. A szellemi tulajdonnal rendelkező cégek átlagosan 547 munkavállalót alkalmaznak, vagyis közel hatszorosát a többi piaci szereplő 94 fős átlagának.

Több bevételt és több bért jelent a szellemi tulajdon

A szellemi tulajdonnal bíró vállalkozások átlagosan 28%-kal több egy főre eső bevételt generálnak: az egyes oltalmi formákat tekintve ez az arány 26% a szabadalom, 29% a védjegy és 31% a formatervezésiminta-oltalom esetében.

A szellemi tulajdont birtokló társaságok 20%-kal magasabb bért fizetnek alkalmazottaiknak: 41%-kal többet a szabadalmak, 23%-kal többet a formatervezésiminta-oltalmak és 19%-kal többet a védjegyek birtokosai.

Amennyiben a cégek méretét vizsgáljuk, a szellemi tulajdonnal rendelkező kkv-k 32%-kal nagyobb egy főre eső bevételt generálnak, mint a többi kkv. A nagyvállalatok esetében ugyanez a mutató 4%.

A legnagyobb mértékben azok a cégek tudják növelni egy főre eső bevételeiket, amelyek védjeggyel (30%), illetve védjeggyel és formatervezésiminta-oltalommal rendelkeznek (39%).

A szabadalommal rendelkező cégek ugyanannyi prémiumra képesek, mint a formatervezésiminta-oltalommal vagy szabadalommal és formatervezésiminta-oltalommal egyidejűleg bíró társaságok (15%). 16%-os profitnövekedést tapasztalhattak a mindhárom oltalommal rendelkezők, illetve 17%-os a bevételnövekedés kapcsolható azokhoz a szervezetekhez, akik szabadalmat és védjegyet is birtokolnak.

Az ökonometriai elemzések azt mutatják, hogy 10%-os növekedés a közösségi védjegyek számában 2,8%-os, míg 10%-os nemzeti védjegynövekedés 5,2%-os egy főre eső bevétel növekedéssel párosul.

A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) székhelye Alicantéban, Spanyolországban található Fotó: Vincze Barbara [origo]

A szabadalmakra vetítve ugyanezt az európai szabadalmak számának 10%-os növekedéshez 1,8%, a nemzeti szabadalmak számában 10%-os növekedéshez 4,6% bevétel gyarapodás kapcsolható. A nemzeti formatervezésiminta-oltalmak számának 10%-os emelkedése a tapasztalatok szerint egybeesik a vállalati bevétel 0,7%-os növekedésével.

A fiatalabb cégek több védjeggyel rendelkeznek

A cégek életkorát tekintve 4 kategóriát különböztetnek meg a szakemberek: 2-5 éves, 5-10 éves, 10-20 éves és 20 évesnél több. A két fontosabb megállapítás közül az első, hogy a fiatalabb cégek több védjeggyel rendelkeznek, mint az idősebbek.

A második, hogy a régebben alapított vállalkozások szellemitulajdon-védelmi portfóliója jóval szélesebb fiatalabb társaikénál. A védjegyek és formatervezésiminta-oltalmak esetében a korosabb társaságok vegyesen alkalmazzák a nemzeti és a közösségi oltalmaztatást, míg a fiatalabbak a szabadalmak esetében tesznek hasonlóképpen.

Az iparjogvédelmi adatok kinyerésére a PATSTAT, az OHIM és a nemzeti hivatalok adatbázisait használták. Az európai cégek adatait az ORBIS adatbázisból nyerték ki. Az így kapott adatbázis 12 EU tagország 130 ezer vállalatának 2002 és 2010 közötti információit tartalmazza. A listában Magyarország is szerepel, a kiválasztott mintában szereplő vállalkozások 3,5%-át (4646 céget) adja.