Alibaba részvények hitelfedezetként

Alibaba Jack Ma
This picture taken on August 10, 2015 shows Alibaba's founder and executive chairman Jack Ma delivering a speech at a conference announcing the cooperation between Alibaba and Suning in Nanjing, eastern China's Jiangsu province. Chinese Internet giant Alibaba is to pay 28.3 billion yuan ($4.6 billion) for a near-20 percent stake in consumer electronics retailer Suning, the two companies said in a statement on August 10. CHINA OUT AFP PHOTO
Vágólapra másolva!
Jelentős hitelt venne fel a legnagyobb kínai online kereskedőház elnöke és alelnöke, hogy felduzzasszák privát vagyonkezelőjük tőkéjét. Fedezetként az Alibaba részvényeket nyújtanák be a finanszírozó bankoknak.
Vágólapra másolva!

Jack Ma, az Alibaba elnöke, illetve a cég alelnöke több mint 2 milliárd dolláros kölcsönt akar felvenni, amelyhez a cég részvényei szolgálnának fedezetül – írja az ügyet közelebbről ismerő forrásokra hivatkozva a Bloomberg.

A hitelből az Alibaba alelnöke, Joseph C. Tsai által vezetett Blue Pool Capitalt duzzasztanák fel,

amely a kínai online kereskedelmi óriás több alapítójának és vezetőjének is kezeli privát vagyonát. A Blue Pool-t Joe Tsai és Alexander West hedge fund menedzser alapította még 2004-ben, azóta pedig több neves portfóliómenedzser is csatlakozott a céghez.

A hitelfelvételt várhatóan még ebben a hónapban bejelentik, de végleges döntés még nem született. A legutóbbi negyedéves gyorsjelentés közzétételekor az alelnök azt mondta, hogy Jack Ma és ő nem kezdenek részvényeladásba szeptember 21-ei részvényeladási moratórium (a tavalyi IPO után egy év volt a határidő) előtt.

Hogy működik ez a konstrukció?

Egy ilyen jellegű hitelfelvétel esetében a kölcsönt kérő fedezetként nyújtja be a részvényeit, és vállalja, hogy készpénzt fizet be, amennyiben a biztosíték értéke csökken.

Ha az adós nem tud készpénzben helytállni, akkor a hitelezőnek lehetősége van a fedezetként benyújtott részvényekből eladni. És miért jó ez a bankoknak? Mert az ilyen konstrukció jóval jövedelmezőbb üzlet tudnak lenni a hagyományos hiteleknél.

Jack Ma, az Alibaba alapító-vezérigazgatója Forrás: AFP/Romeo Gacad

A Bloomberg milliárdos indexe szerint Jack Ma, az Alibaba online kereskedelmi vállalat elnöke Kína második leggazdagabb embere, vagyona eléri a 29,5 milliárd dollárt (mintegy 8 ezer milliárd forint), Joe Tsai alelnöknek pedig 4,4 milliárd dolláros (több mint ezer milliárd milliárd forint) vagyona van.

A részvényfinanszírozás általánosan elterjedt finanszírozási forma a nagyvállalatok alapítói és vezetői között, és elég jelentős elköteleződést, illetve hitet mutat cégük növekedési kilátásait illetően - mondta Jim Wilkinson, az Alibaba szóvivője.

– tette hozzá. Az ügylettel kapcsolatban szóba került bankok, a Credit Suisse, Goldman Sachs és Morgan Stanley nem nyilatkoztak a témában.

Érdekes információmorzsa, hogy Ma és Tsai is részt vesz az Alibaba 4 milliárd dolláros sajátrészvény-visszavásárlási programjában.

Büntetik a részvényt

Az Alibaba részvények ára augusztusban először esett a tavaly szeptemberi tőzsdei IPO során kialakult ár alá, ráadásul sorozatban harmadik hónapja esnek a papírok, köszönhetően a tőzsdék lejtmenetének és a kínai gazdaság lassulása miatt kialakult aggodalmaknak. A részvény múlt pénteken 63,91 dolláron zárta az amerikai kereskedést, így a cég piaci értéke jelenleg 160 milliárd dollár. A vállalat tőzsdei kapitalizációja feleződött a tavaly november közepi csúcs óta, amikor is még 119 dolláron forogtak a részvények.

Az Alibaba tőzsdei szereplése a tavaly szeptemberi IPO után Forrás: Investing.com

Persze más kérdés, hogy a tavalyi IPO során és utána óriási hiszti övezte a részvényt, a befektetők és a spekulánsok túlságosan is előreszaladtak a vállalat jövőjét (és így árazását) illetően, így szinte törvényszerű volt a nagyobb visszaesés. Ettől függetlenül az Alibaba egy igen értékes és jó vállalat, a közel egy éve tartó árfolyam-lemorzsolódás egyre kedvezőbb szintekre nyomja le a részvények árát.

Az Alibaba legutóbbi negyedéves gyorsjelentése megtörő lendületről tanúskodik, hiszen a júniusban zárult negyedévben hiába emelkedett 27 százalékkal az árbevétel (3,27 milliárd dollár), ez jelentősen alulmaradt az elmúlt 12 negyedév 56 százalékos átlagos növekedési ütemétől. Ráadásul az Amazon távol-keleti konkurensének számító vállalat Kína nagyvárosaiban az online kereskedelem fokozatos telítettségével kénytelen szembenézni, emellett pedig a kínai gazdaság növekedése 1990 óta a legalacsonyabb.