Tíz év régészeti kutatásait mutatják be Szekszárdon

Vágólapra másolva!
Az utóbbi évtizedben Szekszárd környékén végzett régészeti kutatások eredményeit mutatja be a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum kedden nyíló, időszaki kiállításán.
Vágólapra másolva!

A csaknem egy évig látható, Nem térkép e táj című tárlaton tizenkét, 2006 és 2015 között végzett jelentősebb ásatás leleteit állítják ki - mondta Ódor János Gábor, a múzeum igazgatója. A kutatások során

öt hektárnyi területen mintegy ötezer objektumot tártak fel, ezekből mintegy félezer tárgyat mutatnak be

- tette hozzá.

A helyszínek között szerepel többek közt az M6-os autópálya építését megelőző feltárások három lelőhelye, köztük a Kárpát-medence második legnagyobb sírszámú avar temetője, egy erődített, középső rézkori telep és egy avarkori település. Kiállítják a szekszárdi ipari park területén végzett kutatáson feltárt avar telep leleteit, az OBI áruház területén előbukkant bronzkori hamvasztásos temető mészbetétes sírkerámiáit, illetve a szekszárdi alsóvárosi temető bővítése előtt felszínre került neolit és kora vaskori edényeket, ékszereket is.

A múzeum igazgatója kitért arra, hogy a bemutatott kutatások közül

az alsóvárosi temető területén végzett ásatás nem várt eredményeket hozott a neolitikum és a vaskor időszakából.

A feltárt temetőrészletben a lengyeli kultúra korábban nem ismert edénytípusai kerültek elő, illetve olyan, félig nyújtott csontvázas temetkezési szokások nyomaira bukkantak, amelyek az eddigi adatok szerint ritkák voltak a későneolit társadalomban.

A Béla király téren zajlott feltárások nyomán a középkori városmagra vonatkozó ismeretek bővítése mellett pontosan meghatározták a 19. században épült vármegyeháza területén egykor állt bencés kolostortemplom 15. századi, gótikus sírkápolnájának helyét; bebizonyosodott, hogy az egy jelentősebb egyházi személy temetkezési helye lehetett, és nem I. Béla király sírját rejtette, ahogyan korábban feltételezték.

Érdekességként megemlítette: az M6-os autópálya nyomvonalán végzett feltáráson

egy avarkori gödörből és kútból előkerült két szőlőmag, amelyeket archeobotanikai vizsgálattal azonosítottak.

Ez bizonyíthatja, hogy a város környezetében a római kor után is fennmaradt a szőlőművelés kultúrája. Egyedi és ritka műtárgyakkal is szolgál a kiállítás: a Bezerédj utcában megtalált törökkori síita imapecsét, vagy egy rézberakásos, avarkori vasszék is szerepel a tárlókban.

A kiállítással - amelynek középpontjában nagyméretű térképen ábrázolják a lelőhelyeket - arra próbálják felhívni a látogatók figyelmét, hogy Szekszárd határában milyen gazdag nyomokat hagyott a történelem - mondta az igazgató. Az érdeklődőknek azt is bemutatják, hogyan dokumentál a régész, hogyan lesz egy leletből kiállítási tárgy, és hogyan segíti a régészetet a DNS-vizsgálat, a kőzettani, a radiokarbon-korhatározás vagy az évgyűrűvizsgálat.