Nem kérdés, a munkahelyi csapatok feladata elsősorban az, hogy jól teljesítsenek, és nemcsak mérhető, de kimagasló eredményeket produkáljanak. A vállalatokra jellemző teljesítményorientált légkör, és a közös célok ellenére, a Team Coaching International nemzetközi felmérése szerint
a munkahelyi csapatok közül mégis csupán 10 százalék vallja magát jól teljesítő teamnek.
A fennmaradó 90 százalékuk pedig úgy érzi, hogy folyamatosan alulteljesít, és nem elégedett a teljesítményével - írja a HR-portál.
A szervezeti hatékonyság és a termelékenység növelése érdekében, egyre nagyobb hangsúly kerül a munkahelyi csapatra, mint termelő egységre. A csapatoknak pedig nagy nyomás alatt kell teljesíteniük. Ráadásul be kell ismerni, hogy
általában a legtöbb munkavállalónak és vezetőnek hiányos a tudása ahhoz, hogy a csapatok eredményes működésében és működtetésében hogyan legyen hatékonyabb.
Marco Buschman nemzetközi team coaching tapasztalatai alapján azt vallja, hogy a csoportok fejlesztésénél ahelyett, hogy az egyes személyekre koncentrálnánk, a csoporttal egy szerves élő egészként kell foglalkoznunk. Ha ezt sikerül pozitív irányba elmozdítanunk, akkor ez visszahathat az egyénre, és annak teljesítményére, és ezáltal a csoportból igazi csapat válhat.
Buschman szerint a sikeres csapatok ismérve, hogy olyan emocionális és racionális bástyákkal rendelkezzenek, amik segítik őket céljaik elérésében. Emocionális téren hét olyan tartó pillért sorolt fel, amire a csapatok támaszkodhatnak működésük során: a bizalom, az optimizmus, az építő interakció, a nyílt kommunikáció, a bajtársi kapcsolat, a különböző értékek elfogadása és az egymás iránti tisztelet. A racionális tényezőket pedig a következő hét cölöp erősíti: a proaktív hozzáállás, a megfelelő célok és stratégiák, a jó vezetés, a felelősségi körök kialakítása, a rendszerek összefésülése, a döntéshozatali rendszer meghatározása és a források.
A holland szakember azt mondja, hogy a jó csapatszellem kialakulásának az a lényege, hogy ne mi mondjuk meg, hogy mit kell tenni, hanem a tükör által szembesülve a csapat és tagjai döntsenek a következő lépésről. Hogy ők maguk akarjanak változni, változtatni, ha nem tetszik, amit a tükörben látnak.
A vezetőnek a csoportban betöltött szerepének szemléltetésére Marco Buschman az érzelmi bankszámla metaforáját használja. Így érzékeltette, hogyan lehet kifejezi annak a bizalomnak a mennyiségét, amit egy kollegiális viszonyrendszerben elértünk, és felépítettünk. Tehát minél több betét van egy munkatárssal kölcsönösen kialakított érzelmi bankszámlánkon, annál jobb és hatékonyabb a kapcsolatunk. Az érzelmi bankszámlára betéteket lehet rakni, és azt tisztelettel, figyelmességgel és őszinteséggel lehet növelni. Nehéz időkben és kihívó feladatok mentén onnan lehet erőt és összetartást lehívni.
A legfontosabb és legtöbbet érő betétek között szerepel a másik személyének és motivációjának megértése és az apró figyelmességek és kedvességek gyakorlása is.
Betéteinket további kamatokkal erősítjük, ha az ígéreteinket, és elkötelezettségeinket betartjuk. A munkatársunk felé irányuló elvárásaink világos meghatározása tovább gazdagíthatja az érzelmi bankszámlánkat. A legtöbb kamatot azonban az hozza, ha őszintén be tudjuk ismerni, ha valamiben hibáztunk, tehát az önkritika gyakorlása itt is bónusz pontokat hoz.
A csapatok hatékony működésének záloga, hogy egyaránt legyenek eredményorientált (produktív) és emocionális (emberi csapatösszetartó) céljai. A célok eléréséhez pedig elengedhetetlen, hogy a csapat munkáját egy olyan vezető irányítsa, aki magas érzelmi intelligenciával rendelkezik. Daniel Goleman pszichológus kutatásai szerint,
a vezetők munkájuk során csupán 15%-ban támaszkodnak az IQ-jukra, míg 85%-ban az EQ vezérli döntéseiket.
Ez Buschman szerint azt jelenti, hogy az érzelmi intelligenciát demonstráló kompetenciák (önismerettől a mások érzéseinek a tiszteletben tartásán át az együttműködési képességig) vitathatatlanul fontos szerepet játszanak a kimagasló teljesítményben.
Minél magasabb állást tölt be valaki, annál nagyobb jelentőséggel bírt az eredményességében az érzelmi intelligencia magas fokú megléte.
És ez nem pusztán annyit jelent, hogy könnyen leküzdik a mérgüket, vagy jól kijönnek az emberekkel, hanem azt is, hogy elég jól ismerik saját maguk és mások érzelemvilágát ahhoz, hogy a vállalat üzleti céljainak megvalósítására motiválják az embereket. Más szóval, hogy csúcsteljesítményű csapatokat építsenek és működtessenek - írja a HR-portál.