Csípős búcsú az idei paprikától

paprika
Ennek még örülni fogunk a tél folyamán
Vágólapra másolva!
A savanyúságon túl is van élet. De még milyen! Ha paprikáról van szó, a megrögzött rajongók szeme előtt felderengenek az őszben is aktuális chilik és társaik, a rakoncátlan és brutális erejű kapszaicinforrások. 
Vágólapra másolva!

Az utóbbi években divatba jött a chili. Pedig nem is mind az, ami csípős, úgyhogy inkább csípőspaprika-hullámnak vagy kapszaicinőrületnek lehetne nevezni. Kedvenc szakértőm, aki zöldségkülönlegességekben utazik, paprikában sem ismer határokat. Olyanokat termeszt, mint a Csoki csengettyű, a Kék-zöld zebra, Csokoládés muraga skorpió – nem is gondolnánk, hogy ezek a szépen csengő nevek kegyetlenül erős paprikákat takarnak.

A tornácon füzérben lóg a száradó fűszerpeprika Forrás: Halmos Mónika

Nála találtam meg a Nepáli harangot, ami az egyik legnagyobb termésű tulipánpaprika a világon. Csinos, markánsan csípős, bohócsipkára vagy tulipánra emlékeztető terméseit nagy tömegben hozza.

A magam gyűjtötte magról kelt két éve, tavaly bőven termett, és a kazánházban áttelelt.

Tavasszal hamar virágokat hozott, hihetetlen mennyiségű terméssel örvendeztette meg a családot – elsősorban a lányaimat, akik a csípős ízért rajongók táborát erősítik.

Beköszöntött a hűvös, esős idő, a paprikák a végső stádiumba kerültek. Amit lehet, le kell szedni, elfogyasztani, eltenni üvegbe, vagy a pincében, száraz homokba rétegezve lerakni – így karácsonyig biztosan eltarthatók. A csípős paprikák bokrait vagy hajtásait érdemes a tövüknél elvágni, majd nem túl meleg helyen, felakasztva tárolni. A felfújt bogyótermések folyamatosan érnek tovább, mindennap lehet frissen szedni.

Nepáli harang – jól érzi magát nálunk is Forrás: Halmos Mónika

Ha leszedtük az utolsó paprikákat, vagy a hétvégi piacon beszereztünk egy kosárnyit belőlük – nem baj, ha apróbb, az még olcsóbb is –

nekiállhatunk az idei paprikaszezon utolsó feladatának, azaz készíthetünk egy jó paprikalekvárt,

amely édes és sós, fűszeres és pikáns. Jól néz ki, ajándékba is adható, és nem is kerül sokba.

Kicsi, de erős Forrás: Halmos Mónika

Paprikalekvár

Hozzávalók:

  • 2 kg húsos, piros paprika (lehet apró, mindenféle, vegyesen),
  • 2-3 csípős paprika,
  • 2 evőkanál só,
  • 50 dkg befőzőcukor,
  • 2-3 babérlevél,
  • 2 nagy fej vöröshagyma,
  • fél fej fokhagyma,
  • fél dl borecet

Elkészítési idő: 80 perc

Ennek még örülni fogunk a tél folyamán Forrás: Halmos Mónika

A paprikát megtisztítjuk, nagyobb darabokra vágjuk. A szintén megtisztított és feldarabolt hagymával és fokhagymával együtt aprítógépbe tesszük, nem túl finomra pépesítjük. Befőzőlábosba öntjük, hozzáadjuk a babérlevelet, a sót, a cukrot, és szüntelenül kevergetve felforraljuk. Borecettel ízesítjük, majd forrón üvegekbe töltjük. Hűtve tároljuk, grillezett húsok és zöldségek, szendvicsek mellé kínáljuk a pikáns lekvárt. Ízlés szerint több-kevesebb csípős paprikával is készíthetjük.

A sajt jó barát

A délies ízek izgalmas kombinációja a fűszeres olajban érlelt, sajttal töltött paprika. Ha van kéznél kész savanyú paprika, bármikor elkészíthetjük. (A paprika savanyításához receptet itt találnak.)

Ha a paprika elfogyott, az üveget újra lehet tölteni, vagy salátát ízesíteni a visszamaradt olajjal.

Elkészítése egyszerű és elronthatatlan.

Tüzes paprika fűszeres olajban

Hozzávalók:

  • 50 dkg savanyú piros paprika (chili)
  • 15 dkg feta sajt,
  • 3 dl olívaolaj,
  • 2 ágacska rozmaring,
  • 2 kis chili,
  • 4 gerezd fokhagyma

Elkészítési idő: 30 perc

A fokhagyma nem rontja el, sőt Forrás: Halmos Mónika

A paprikákat a levüktől lecsöpögtetjük, majd a szár felőli végüket levágjuk, és a magokat eltávolítjuk. Ezután a paprikák üregét megtöltjük a feta sajttal, az ujjunkkal jól belenyomkodjuk, egészen a paprikák hegyéig, majd széles szájú befőttesüvegbe rakosgatjuk, csinosan elrendezve. Közé rozmaringágat, egy-egy félbehasított fokhagymagerezdet és kis chilit teszünk. Ha az üveg megtelt, olívaolajjal felöntjük, és az üveget gondosan lezárjuk. A hűtőszekrényben egy hónapig biztosan eltarthatjuk, bár biztosan nem fog kitartani addig.

Marinált sült paprika

A Divat Újság Főzőkönyve ezt javasolta a háziasszonyoknak száz évvel ezelőtt: „A paprikát sütőbe tesszük: ha megsült, a külső héját lehámozzuk, azután üvegbe rakjuk, és sós ecetet öntünk rá.

Ha az üveget bekötöttük, tartsuk egypár napig meleg helyen, vagy a napon.”

Hozzávalók:

  • 1,5 kg kápia paprika (bármilyen paprika jó hozzá, de a piros színű étvágygerjesztőbb)
  • 5 db piros, csípős paprika
  • 3 evőkanál almaecet
  • 1 evőkanál só
  • 5-6 nagy gerezd fokhagyma
  • 5-6 evőkanál olívaolaj

Elkészítési idő: 60 perc, majd hűtés és gőzölés

Nincs is szebb szín a pirosnál Forrás: Halmos Mónika

A paprikákat lemossuk, hagyjuk lecsöpögni, majd forgatva feketére grillezzük minden oldalukat, 10-15 perc alatt. A legjobb szabadtűzön, de a gázra tett vaslapon vagy

grillsütőben is elvégezhető, de a kicsit kormos íz, az nagyon kell bele.

Tálba tesszük, letakarva hagyjuk kihűlni, így a gőzben megpuhult héj könnyen lehúzható lesz. A meghámozott, kicsumázott paprikákat kisebb darabokra vágva üvegekbe rakosgatjuk, közéjük fokhagymagerezdeket és rozmaringágakat is tehetünk. A hámozást, csumázást tál felett végezzük, fogjuk fel a lecsurgó ízletes paprikalevet, és azt is öntsük szét az üvegekbe.

Az illata betölti az egész lakást Forrás: Halmos Mónika

Az ecetet keverjük el a sóval, és locsoljuk a paprikára, majd vékony réteg olajjal fejezzük be a műveletet. Az üvegeket gondosan zárjuk le, tegyük hűtőbe. Ha hosszabb időre szeretnénk eltenni, a szokott módon hőkezeljük: az üvegeket egyenként újságpapírba csomagolva állítsuk vízzel félig telt fazékba, és lassan gyöngyöző vízben a forrástól számított 20 percig gőzöljük. A vízben hagyjuk lassan kihűlni.

Ha megéheznénk közben

Amikor sül a konyhában, egészen őrjítő az illata, meghozza az étvágyat. Nyomban ki kell próbálni. Ha nem akarjuk, hogy mindet elkóstoljuk, akkor üssük össze a paprika egy részéből a tökéletes vega vacsorát.

Süssük körbe! Forrás: Halmos Mónika

Friss hagymából, paprikából, zöldfűszerekből is kerülhet bele, meg persze pár gerezd fokhagyma, csak úgy beleszeletelve.

Forró zsiradékon hevítsük, rázogassuk, nem baj, ha itt-ott egy kicsit odakap,

csak arra ügyeljünk, hogy ne fonnyasszuk szomorúan puhára. Amint lehúztuk a tűzről, máris nekieshetünk. Nem árt, ha van kéznél friss kenyér, meg egy pohár bor.