A számviteli törvény 2016-os változásai pontól pontra

Man resting head on hands, looking at stack of files

A számviteli törvény 2016. január 1-től életbe lépő új szabályait már most érdemes alaposan átnézni, hiszen a negatív eredménytartalékkal rendelkező cégek nem tudnak majd osztalékot fizetni 2016 adózott eredményéből.

Csökkennek az adminisztrációs terhek

A jövő év elején életbe lépő változások a kis- és középvállalkozásokat, a Magyarországon tevékenykedő cégek 90 százalékát mindenképpen pozitívan érintik, hiszen

az értékhatár módosítások következtében csökkennek majd az adminisztrációs terhek

– mondta Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, könyvvizsgáló. A nagyvállalatok számára ugyan plusz adminisztrációs kötelezettségek jelennek meg, de ezzel párhuzamosan javulni fog az átláthatóságuk is, ezáltal biztonságosabbá válhatnak a befektetők és más piaci szereplők számára.

A legfontosabb, minden céget érintő változás, hogy megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategóriája az év végi beszámolóban. Az osztalék forrása továbbra is az adott üzleti év adózott eredményével kiegészített szabad eredménytartalék lesz. Ugyanakkor 2016-tól az osztalékról meghozott döntést nem lehet, illetve nem kell majd visszakönyvelni a 2016-os beszámolóba, tehát a 2017 májusában elfogadott osztalék a döntés időpontjában, azaz 2017-ben kerül majd be a cégek könyvelésébe.

A cégek 90 százalékának kevesebb adminsiztrációt hoz a törvény változása Forrás: PhotoAlto/Laurence Mouton

Változás az osztalékfizetésben

A vállalkozásoknak ezután negatív eredménytartalék esetén nem lesz lehetőségük osztalékfizetésre, csak akkor, ha a pozitív adózott eredmény összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét. Ezért már

az előző év végén meg kell nézniük a vállalkozásoknak, hogy a belső tőkeszerkezet lehetővé teszi-e az osztalék kifizetését,

az eredménytartalék sort pedig érdemes az osztalékfizetési döntést megelőzően rendezni, amennyiben arra szükség van.

Ha a cégeknek van miből ezt megtenni, pl. van tőketartalék, akkor azt még az üzleti év zárása előtt át kell vezetnie a vállalkozásoknak a negatív eredménytartalék ellentételezésére. Ehhez azonban az szükséges, hogy a tulajdonosok az eredménytartalék rendezéséről még a fordulónap előtt határozatot hozzanak. Ha ezt nem teszik meg, akkor nem áll fent az osztalékfizetés feltétele, és nem lesz lehetőség osztalékfizetésre.

Sokaknak egyszerűsödik az éves beszámoló

Az új szabályozás másik fontos eleme a beszámolótípusokra vonatkozó értékhatárok jelentős mértékű emelése. A módosításoknak köszönhetően számos cég és vállalat kedvezőbb feltételekkel és kevesebb adminisztrációval készítheti el az éves beszámolóját. Egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételeinél például a mérlegfőösszeg értékhatára 500 millióról 1200 millióra, az árbevétel értékhatára 1000 millióról 2400 millióra nőtt.

A konszolidált beszámolóra is magasabb értékhatárok vonatkoznak majd,

így lesznek olyan cégcsoportok, amelyeknek a jövőben nem kell elkészíteniük a cégcsoport egészét bemutató konszolidált beszámolót.

Most még a régi szabályok élnek

A 2015-öt még a régi szabályok szerint kell zárni, azonban az adatokat a 2016-os üzleti évről szóló beszámolóban nyitóadatként fel kell majd tüntetni. Ahhoz, hogy a 2015. évi adatok már az új törvénynek megfelelő struktúrában is rendelkezésre álljanak, és a két időszak összehasonlíthatóságát lehetővé tegyék, legkésőbb a 2016-os beszámoló összeállításáig el kell végezni ezeknek az adatoknak az új szabályok szerinti „átforgatását”. Az értékhatár-változásokról további részleteket olvashat a LeitnerLeitner Adózásról érthetően blogján megjelent cikkben.