Törvény sértheti a tőke szabad mozgását

A társaságiadó-törvény szabályai akadályozzák a külföldi személyeknek történő ingyenes juttatások átadását, ami több nemzetközi vállalkozáscsoportnál problémát okoz. Az Európai Bíróság friss ítélete alapján feltételezhető, hogy a magyar szabály ellentétes az európai joggal. Az uniós joggal ütköző adószabályt a vállalkozások nem kötelesek figyelembe venni, ehhez a lépéshez azonban bátorság ki kell. Mi a megoldás?

A magyar vállalkozásokat is akadályozza

A társaságiadó-törvény szerint a belföldi személyeknek adott ingyenes juttatások – így a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz, ellenérték nélkül vállalt kötelezettség – akkor vonhatók le az átadó vállalkozás társaságiadó-alapjából, ha az átvevő nyilatkozatban igazolja, hogy a társasági adójának alapja a támogatás nélkül sem lenne negatív.

Ha azonban a juttatásban részesülő személy külföldi, akkor nem vonható le adóalapból az ingyenes juttatás, függetlenül a nyilatkozat meglététől.

Ez a szabály hátráltatja az olyan, nemzetközi vállalatcsoporton belüli átstrukturálások megvalósítását, amely során egy magyar tagvállalat ad át ingyenesen pénzeszközöket (akár likviditásmenedzsment céljából, akár egyéb okból) egy nem magyar csoportvállalatnak. Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint a szabály gátolja a magyar vállalkozások törekvéseit is, hogy akár tőlük független, külföldi vállalkozásoknak, szervezeteknek támogatást nyújtsanak.

Sérti a tőke szabad mozgását

Az Európai Bíróság ítélete alapján a magyar társaságiadó-törvény fenti szabálya ellentétesnek tűnik az Európai Unió jogával. A hivatkozott ügy osztrák magánalapítványok adózásával kapcsolatos. Az osztrák jog szerint az ottani magánalapítványok akkor érvényesíthetik a társaságiadó-alapjukban támogatásuk összegét, ha annak kedvezményezettje adóköteles Ausztriában. Ha viszont a kedvezményezett más tagállami illetőségű és a két ország közötti kettős adóztatási egyezmény alapján mentesül a támogatások utáni osztrák adókötelezettség alól, a támogatás költsége nem vonható le a társaságiadó-alapból.

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a fenti rendelkezés sérti a tőke szabad mozgását, mivel végső soron

visszatartja az alapítványokat attól, hogy külföldi kedvezményezettek részére nyújtsanak támogatásokat.

A bíróság vizsgálta azt is, hogy az osztrák adótörvényben foglalt korlátozás objektíven igazolható-e, de ezt sem tartotta megállapíthatónak és kimondta: a vizsgált osztrák adószabály ellentétes az európai joggal.

Nem kötelező figyelembe venni

Az Európai Bíróság által vizsgált ügy sok hasonlóságot mutat a magyar társasági adó azon szabályával, amely nem engedi meg a társaságiadó-alapból levonni a külföldi személyek részére nyújtott támogatások értékét. Barta Péter szerint az osztrák ítélet fényében eléggé valószínű, hogy egy erre vonatkozó eljárás során az Európai Bíróság ítélete kimondaná:

a fenti magyar szabály is sérti a tőke szabad mozgását és ezért ellentétes az európai joggal.

Elvileg az Európai Unió jogába ütköző adószabályt a vállalkozások nem kötelesek figyelembe venni és ezért a magyar vállalkozások már most is hivatkozhatnának arra, hogy a külföldi partnereik részére teljesített ingyenes eszközátruházásokat ugyanazon mérce szerint kell megítélni, mintha az átadásban részesülő személy magyar lenne. Bátorság kell azonban ahhoz, hogy az európai jogra és egy precedens európai bírósági ítéletre való hivatkozással egy magyar vállalkozás a magyar adótörvény jelenleg hatályos rendelkezéseitől eltérő álláspontot fogadjon el és alkalmazzon.

Mi a megoldás?

A Jalsovszky Iroda szakértője szerint

biztonságosabb megoldásnak tűnik, ha az érintett adózó bejelentést tesz az Európai Bizottságnál,

amely saját hatáskörben eldönti, hogy indít-e kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A legfrissebb tapasztalatok alapján az Európai Bizottság e téren egyre aktívabb, és bejelentések alapján több kötelezettségszegési eljárást is megindított már Magyarországgal szemben. Az eljárás eredményeként a Bizottság megállapíthatja a magyar szabály EU-ellenességét, amely alapján Magyarország – elvileg – köteles lenne a társaságiadó-törvényt megfelelően módosítani.