Hogy az áfalevonás ne adókijátszás legyen

Az adóhatóság minden eddiginél pontosabb útmutatót tett közzé arról, hogyan lehet érvényesíteni az áfa levonási jogot úgy, hogy ne adókijátszás legyen. A Deloitte áttekinti a legfontosabb változásokat.

Az új útmutató legfőbb jelentősége abban áll, hogy rögzíti, hogy nem tagadható meg az adólevonási jog kizárólag olyan, a számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra alapozva, amelyről a számlabefogadó nem tudott, illetve nem tudhatott. A kellő gondosság alátámasztása érdekében számos, az ítélkezési gyakorlaton túlmutató intézkedést vár el a számlabefogadótól.

„Amennyiben adókijátszásra utaló körülmények észlelhetők nemcsak egy konkrét ügylet kapcsán, hanem az érintett gazdasági szektorban is, az adóhatóság elvárásként fogalmazza meg, hogy

a számlabefogadó tegyen ésszerű intézkedéseket, hogy ne legyen részese adókijátszásnak,

és részletesebben tájékozódjon partneréről, amelytől termékeket vagy szolgáltatásokat kíván beszerezni" – emelte ki Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.

Az intézkedések körében az adóhatóság indokoltnak tartja:

• a számlabefogadó győződjön meg a számlakibocsátó teljesítőképességéről, a munkát elvégző személyéről, szaktudásáról, különösen, ha a szerződés teljesítése különleges szakértelmet kíván, vagy a szolgáltatás bizalmi jellegű,
• több lehetséges partnertől is kérjen árajánlatot, és az árajánlatok kiértékelésénél a szállító megbízhatóságának kérdését is vegye figyelembe a számlabefogadó,
• a gazdálkodó győződjön meg az üzleti partnere szerződésszerű teljesítéséről például a részére leszállított termék, teljesített szolgáltatás mennyiségéről, minőségéről, a szállítás közben esetlegesen keletkezett sérülésekről, adott esetben biztosítást kössenek.
• A szerződésből fakadó követelések teljesítéséhez elengedhetetlen, hogy az adóalany kontrollálja, hogy a szerződéses partnere létező jogalany-e és a nevében az arra jogosult köt-e szerződést.
• Az ellenérték kiegyenlítésekor a számlabefogadónak meg kell bizonyosodnia arról, hogy az ellenérték kiegyenlítését megalapozó kötelezettségeit a partner teljesítette, valamint arról, hogy az arra jogosultnak egyenlíti-e ki a vételárat.

A tájékozódást segíti, hogy az adóhatóság honlapján ellenőrizhetőek a leendő partner legfontosabb adatai (pl. adószámának érvényessége, alkalmazottainak száma, van-e 180 napon túli adótartozása vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárás vele szemben). A gazdasági szereplők számára további információforrás lehet a nyilvános és közhiteles cégnyilvántartás, illetve a szintén nyilvános kamarai nyilvántartás is.

Nélkülözhetetlen a pontos dokumentáció

Az áfatörvény által előírt üzleti ellenőrzési eljárására vonatkozó dokumentumokat a számlabefogadó az adóhatósági ellenőrzés alkalmával köteles az adóhatóság rendelkezésére bocsátani. Amennyiben adókijátszás gyanújára utaló körülmények merülnek fel akár a konkrét ügylet, akár a gazdasági szektor kapcsán, a számlabefogadó a szokásos, általa meghatározott metodika szerinti üzleti ellenőrzési eljáráson túl további intézkedések megtételére is köteles.

Mindig az ügylet és az adott gazdasági szektor összes körülményének ismeretében határozható meg, hogy az adózónak az üzleti partnerére, a befogadott számlára,

az ügylet teljesítésére vonatkozó tájékozódási kötelezettsége során milyen intézkedéseket kell megtennie.

E célból pedig az adóhatóság elvárja, hogy az ésszerű intézkedések mértékét, terjedelmét és eszközeit az adózók az adott ügylet és gazdasági szektor körülményei alapján megválasszák és dokumentálják.

„Minden vállalat érdekében áll az adólevonási jog érvényesítése és a kellő gondosság alátámasztása, ezért mind a belső üzleti ellenőrzési eljárások és azok dokumentáltságának kialakítására, mind pedig a megvalósításra, a régi megbízási szerződések módosítására, vagy új szerződésminták kialakítására nagy hangsúlyt kell fektetni. Ezek hatásos eszközök lehetnek az adókijátszás gyanújának felmerülése ellen is" – tette hozzá Veszprémi István.