Olcsón adják az európai tehetségeket

Az elmúlt években a kockázati tőke csak úgy ömlött a Szilícium-völgybe és Ázsiába. Most úgy tűnik, Európa van soron, és az öreg kontinens startupjai is egyre nagyobb pénzeket tudnak vonzani, jóllehet még mindig vannak rendszerszintű különbségek a világ más régióihoz képest.  

Az olyan óriások, mint a Microsoft, a Salesforce, az Intel vagy a Google

egyre nagyobb figyelemmel követik a nyugat-európai startup világot

– az adatfeltérképező és mobilfizetési vállalatoktól a játék- és felhőszoftverekig. Ráadásul az olyan klasszikus kockázati tőkés társaságok, mint a Sequoia Capital is növekvő étvággyal tekintenek Európára – írja a Bloomberg.

Parádés üzlet, helyi problémák

Felmerül azonban a kérdés, hogy ez a megnövekedett vonzerő miért nem jelent alapvető változást az európai startupok versenyképességére nézve. Egyrészt azért, mert a berlini, párizsi, londoni vagy stockholmi vállalatok tipikusan

sokkal olcsóbbak amerikai társaiknál,

így az olyan amerikai nagyon, mint a Microsoft a hazai lehetőségekhez képest sokkal kevesebb pénzért csaphatnak le a tehetségekre és az ötletekre. Másrészt az látszik, hogy az elmúlt 15 évben (az internetbuborék kipukkadása óta) Európában komoly kockázati tőke ínség van, vagyis

kontinens vállalatai erősen ki vannak éhezve az amerikai pénzekre.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az európai startupok sok esetben lokális vagy regionális piaci igényekre szabott tartalmakkal állnak elő, és hosszú időbe telik, mire elérik a 100 millió eurós bevételt – a kockázati tőkések szerint ezt 5 év alatt kellene megütni.

Az idei év első három negyedévében 10 milliárd dollár értékben szívtak fel kockázati tőkét az öreg kontinens startupjai Forrás: Northfoto

Kiváló példa erre a LinkedIn német verziójának készült Xing, amely noha még mindig létezik, sosem vált igazán népszerűvé, és a legtöbb német szakember még mindig a LinkedInt használja.

Tehetségek áramlása

Noha az európai startup szcéna még mindig jelentős nehézségekkel küzd, az elmúlt időszakban némi változás volt tapasztalható.

A kockázati tőkések elkezdtek felpörögni Londonban, Stockholmban és Berlinben.

Részben azért, mert számos nagyvállalatnál (például bankoknál és tanácsadócégeknél) komoly leépítések voltak, és a tehetséges munkaerő egy része átáramlott a technológiai szektorba. Mindeközben Angela Merkel német kancellár igyekezett ösztönözni a német vállalkozókat, illetve az ipar által létrehozott digitális szolgáltatásokat.

Európában most már szisztematikusan jönnek létre milliárd dolláros startupok"

– hangsúlyozta Ciaran O'Leary, német kockázati tőkés. Korábban csupán 2-3 ilyen volt, mostanra azonban több mint 30 – tette hozzá.

Mindazonáltal az európai vállalatok még így is jelentős tőkehiánytól szenvednek amerikai társaikhoz képest. Bár az idei év első három negyedévében 10 milliárd dollár értékben szívtak fel kockázati tőkét az öreg kontinens startupjai, amerikai társaik ugyanezen időszakban ennek közel hatszorosát kapták – derül ki a Preqin adataiból. Ennek következtében pedig

az amerikai cégek számára az európaiak igencsak megfizethetőnek számítanak.

Városok és óriások

Konkrétabban nézve az amerikai óriások európai tevékenységét, jó példa a fenti jelenségre a Microsoft és a Google. Az előbbi ugyanis amellett, hogy júniusban megvásárolta a Wunderlist mögött álló 6Wunderkindert, bővíti a vállalati gyorsító programját Berlinben, és olyan nagyvállalatokkal működik együtt, mint a Siemens.

Ezzel párhuzamosan

a Google Ventures, amely 125 millió dollárt különített el európai akvizíciókra,

szintén számos társaságba fektetett a tengerentúlon. Ilyen a zenében utazó Kobalt, vagy a neves brit egyetem alá tartozó Oxford Sciences Innovation. Nem lazsált az Intel Capital sem, amely többek között a MariaDB nyílt forráskódú finn adatbázisba, illetve a mobilfizetés területén működő stockholmi iZettle-be tette a pénzét.

Jól látszik egyébként, hogy

Berlin az egyik legvonzóbb célpont a kockázati tőke számára Európában,

és a német főváros bizonyos szempontok szerint már háttérbe is szorította Londont. A kockázati tőkések az év első felében 1,93 milliárd eurót fektettek be német startupokba, megtriplázva ezzel a 2013-as szintet – derül ki az Ernst & Young számaiból. A berlini vállalatok ráadásul 1,4 milliárd eurót vonzottak, szemben a londoniak 1,1 milliárdjával.