Mindenkit leköröztek a zalai cégek

A Zala megyében működő vállalkozások árbevétele az országos növekedési átlagot meghaladóan, több mint 10 százalékkal bővült tavaly, összesen 859 milliárd forintot könyveltek el - mondta a Zala megye 100 legnagyobb cégéről szóló kiadvány bemutatóján az adóhatóság régiós főigazgatója.

Az idei év első 9 hónapjában a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva további 4,4 százalékkal nőtt a zalai cégek üzleti forgalma. A megyei TOP 100 kiadványban a közel 35,9 milliárd forint nettó árbevétellel legelöl álló, 1608 embert foglalkoztató Gartner után a második helyen szereplő cég nem járult hozzá nevének és adatainak nyilvánosságra hozatalához. A bevétel sorrendjében harmadik a Pannontej Zrt., a 4. az építőipari Szabadics Zrt., az 5. pedig az olajipari Rotary Zrt.

Az átlag felett

A Figyelő által összeállított országos 200-as toplistán csupán egy, a HVG 500-as listáján pedig négy zalai vállalkozás szerepel. Zalában - az országos 61 százalékkal szemben - az egyéni vállalkozók és az adószámos magánszemélyek 71,8 százalékkal részesednek a teljes vállalkozói körből, ami leginkább a turizmussal, a megyében az országosnál jelentősebb iparággal van összefüggésben.

Kevés a jó szakember

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kiemelte:

a zalai cégek egyik legnagyobb problémája ma már az, hogy nincs elegendő szakképzett munkaerő.

Az államtitkár úgy vélekedett, a szakképzést és a szakképzettséget ismét megfelelő értékén kell kezelni. Hangsúlyozta, hogy ösztönözni kell a munkahelyteremtést, meg kell erősíteni a munkaerő-közvetítést, és támogatni kell a rugalmas foglalkoztatást is. Ezeket szolgálja például az államtitkárság ifjúsági garanciaprogramja, amely 36 ezer 25 év alatti fiatal tanulási, foglalkoztatási lehetőségeit támogatja, vagy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 102 milliárd forintos kerete, ami a közfoglalkoztatotti státuszból való kilépést segíti - mondta.