Egyre kevésbé megbízhatóak a gazdasági adatok

Ritkán telik el úgy egy hét, hogy ne jelennének meg olyan makrogazdasági adatok, amiket a világ befektetői árgus szemekkel figyelnek. A UBS egy nemrég megjelent kutatása azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az adatszolgáltatás jelenlegi gyakorlatán változtatni kell. Nem elég ugyanis, hogy az adatgyűjtéseket több mint fél évszázada, még egy egészen más világban tervezték meg, az adatok fontosságának felértékelődésével egyre többeknek áll érdekében befolyásolni ezeket.

Az alábbiakban az Alapblog legújabb írását tesszük közzé.

Megtévesztőek a gazdasági adatok

Közgazdászok és matematikusok már rég rájöttek arra, hogy a gazdasági adatok csak egy adott pontig tekinthetők megbízhatónak. Ahogy viszont arról a valuewalk.com is beszámolt, az emberek többsége ezzel egyáltalán nem foglalkozik. Az átlagember továbbra is abban a hitben él, hogy a gazdasági növekedés vagy a foglalkoztatottsági adatok pontosak, és szentírásnak is veszik azokat.

A UBS által novemberben kiadott elemzés szerint a probléma azonban kettős. Egyik oldalról a társadalom, illetve a munkaerő és a munkahelyek is folyamatosan fejlődnek, így

a gazdasági adatok gyűjtésének régi módszerei már nem ugyanazokat a folyamatokat szemléltetik, mint korábban.

Másrészről pedig az emberek egyre nagyobb bizalommal vannak a gazdasági médiából folyamatosan ömlő gazdasági adatok iránt. A szakértők szerint pedig ez a bizalom egészen egyszerűen téves.

De nem csak ezeket, több más problémát is azonosítottak a UBS tanulmányának készítői, Paul Donovan és Sophie Constable. A legfőbbeket az alábbiakban foglaljuk össze:

• A világgazdaság jelenünkben folyó gyors strukturális átalakulását nem tudják leképezni az olyan gazdasági adatok, amelyeknek gyűjtését több mint fél évszázaddal ezelőtt tervezték meg.
• A felmérések eredményei egyre kevésbé megbízhatók – és itt nem csak a hangulatjellegű adatokat emelik ki a kutatók, hanem például a GDP adatokét is, amelyek ugyancsak hasonló felméréseken alapulnak.
• A gazdasági mutatók gyakran csak egy-egy adatpontként jelennek meg, ami az adat pontosságának a hamis érzetét kelti.
• A big data tovább súlyosbítja a problémát azzal, hogy azt a benyomást kelti, mintha makroökonómiai trendeket mutatna be, pedig valójában általában néhány mikroadat összegyűjtéséből származnak.

Forrás: 123rf.com

Változtatni kell az adatok gyűjtésén és tálalásán

A modern gazdaságok strukturális átalakulása következtében a hagyományos gazdasági adatok félretájékoztathatnak a valódi folyamatokról. Ennek kapcsán Donovan és Constable példaként emeli ki az ún. „titkos capex sztorit”. Ez arra mutat rá, hogy a modern technológiák rugalmasságának, és az egyéni vállalkozók egyre nagyobb számának köszönhetően a beruházások gyakran már fogyasztói kiadásként jelennek meg. Ezzel pedig a beruházások adatai nem a valós helyzetet mutatják - derül ki az Alapblog írásából.

Az egyéni vállalkozók egyre nagyobb tömege a foglalkoztatottsági adatok megbízhatóságára is hatással van. A UBS elemzői kiemelik, hogy

amennyiben egy gazdaságban az egyéni vállalkozók száma egyre magasabb, a hagyományos foglalkoztatottsági adatok egyre hamisabb képet festenek a munkaerőpiacról.

Ennek köszönhetően a ledolgozott órák számának meghatározása is nehézkes lesz, és a munkaerő produktivitását mérő mutatók sem lesznek megbízhatók.

Mint ahogyan a tanulmány szerzői is megjegyzik, a változó társadalom, illetve a munkavégzés átalakulása a hagyományos adatszolgáltatást minimum félrevezetővé, legrosszabb esetben pedig egészen egyszerűen elavulttá teszi.

A változó technológia és az idő kikezdi az elavult módszerek alapján mért gazdasági adatokat Forrás: RIA Novosti/Natalia Seliverstova

A felmérések egyre kevésbé megbízhatóak

A fogyasztói és vállalati hangulatindex-felmérések növekvő bizonytalanságára a UBS már korábban felfigyelt. A probléma abban jelentkezett, hogy a hangulatfelmérések eredményeinek volatilitása növekedni kezdett a mögöttes gazdasági folyamatok ingadozásához képest.

Az Alapblog szerint ez a tendencia is felhívja a figyelmet a gazdasági média szerepére.

Az egyre inkább szenzációhajhásszá váló médiumok ugyanis befolyásolhatják a felméréseket.

Azt is gondolják, hogy annak tudatában, hogy egy-egy felmérésnek mekkora hatása van, fennáll a lehetősége, hogy a felmérések résztvevői megpróbálják kijátszani a rendszert: olyan válaszokat adnak, amelyek a nekik kedvezőbb változások irányába hatnak, nem pedig olyanokat, amelyek a tényleges gazdasági helyzetet fedik.

Donovan és Constable szerint három alapvető probléma merül fel ezek kapcsán manapság:

1) Az emberek egyre kevésbé hajlandók válaszolni a megkérdezésekre.

2) Ha mégis válaszolnak, hajlamosak átugrani egyes kérdéseket.

3) Ha válaszolnak is egy-egy kérdésre, egyre kisebb a valószínűsége, hogy helyes választ adnak. Bár egyre többen próbálják szándékosan manipulálni a felméréseket, sokan vannak olyanok is, akik véletlenül adnak rossz választ.

Már látható az adatszolgáltatás új iránya

A közgazdászok és a statisztikusok is tudják, hogy a gazdasági adatok által nyújtott adatszolgáltatás a jelenlegi formájában nem megfelelő. Ennek következtében egy-egy adatpont megjelenítése helyett egyre gyakrabban intervallumokat adnak meg. Ezzel egyszerűen kiküszöbölhetik a pontosság illúzióját, és becslést adhatnak a számítások bizonytalanságára.

Forrás: Bank of England, Alapblog

A fenti ábrát a Bank of England adta ki 2015 augusztusában. Eszerint a brit GDP-növekedés 2012-ben például átlagosan 1 százalék körüli volt. Jól látszik viszont az is, hogy a Bank of England nem egy adatpontot jelenített meg. Ehelyett egy olyan széles szakaszt fogott be, ami könnyen jelentheti, hogy a növekedés az addigi trendnek megfelelő volt, de lehetett az addiginál sokkal gyorsabb, sőt, akár recessziót is mutathatott.