Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kedden teszik közzé a tavalyi negyedik negyedéves és az egész éves kínai GDP-mutatókat, és a várakozások szerint
a bővülés éppen elmarad majd a kormány 7 százalékos céljától:
a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok egy pénteki felmérés szerint 6,9 százalékra számítanak. A világ második legnagyobb gazdaságának fő mutatóit mindig kiemelten figyelik a piacokon. Most különösen. Nem ok nélkül. Az év eddig eltelt részében több hullámban szakadtak a részvénypiacok növekedési aggodalmak miatt. A témában a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is ítéletet mondott.
A tét tehát hatalmas.
A vártnál lassabb növekedés ugyanis fiskális és monetáris élénkítést eredményezhet a kínai vezetés részéről. Ezzel szemben az előrejelzésekben szereplő értéknél erősebb adat üdítően hathat az aggodalmas piaci hangulatra.
Az állam egyébként már korábban jelezte, hogy hagyják a gazdaság némi lassulását, de tartani kívánják magukat az elnök által megfogalmazott legalább 6,5 százalékos célhoz 2020-ig.
Mindazonáltal a puszta növekedési szám mögött van néhány olyan szempont is, amelyre érdemes közelebbi pillantást vetni. Kiszámolva például a nominális és a reál (inflációval korrigált) növekedés közti különbséget, láthatóvá válik a GDP-deflátor legfrissebb állapota, amely negatív volt a tavalyi év első 9 hónapjában. A mélyülő defláció ugyanis negatív jelzést jelent egy olyan gazdaság számára, mint a kínai, amely
csökkenő profitokkal és emelkedő adóssággal küzd.
A kínai jövedelmek gyors emelkedése az elmúlt évtizedben hozzásegítette a kínai fogyasztókat ahhoz, hogy növekvő vásárlóerejükkel olyan termékeket pörgessenek, mint az iPhone, a Tiffany gyémántok vagy a Toyota sedanjai. Ezen a héten pedig a GDP-jelentés részeként arról is friss adatot kapunk, hogy miként alakult az egy főre jutó elkölthető jövedelem.
Ezen adat előtt pedig még bőven van út az emelkedéshez. Az egy főre eső átlagos elkölthető jövedelem ugyanis 20 167 jüan (3272 dollár) volt 2014-ben, ami kevesebb mint egytizede az amerikai szintnek. Mindazonáltal a városi lakosságnál ez a szám 28 844 jüan volt, ami háromszorosa az egy évtizeddel korábbinak. A várakozások szerint a friss számok további emelkedést mutatnak majd, alátámasztva a tavalyi gazdasági növekedés
egyik legfontosabb pillérét, a fogyasztást.
További érdekesség lesz a munkaerőpiac állapota, melyről szintén kaphatunk friss adatokat a GDP- számok megjelenése után. A kérdőív alapú munkanélküliség, melyet Li Ko-csiang miniszterelnök elvileg figyel, nagyjából 5,2 százalékos volt szeptemberben.
A hivatalos adatok szerint Kínában nagyjából 13 millió új munkahely keletkezett tavaly. Ez pedig meghaladta a 10 milliós célt, köszönhetően elsősorban a szolgáltatói szektor fejlődésének.
Szerdán a helyi statisztikai hivatal a GDP-adat lebontását is közli majd, melyből láthatóvá válik, hogy a gazdaság mely területei voltak húzóágazatok, és melyek maradtak le. Itt izgalmas lesz
a pénzügyi szolgáltatások teljesítménye,
amely terület a harmadik negyedévben 16 százalékkal bővült éves alapon. Valószínűleg ez az ütem azonban tarthatatlannak bizonyul a magasabb bázis miatt, tekintve, hogy a piaci fellendülés 2014 végén kezdődött.
Ezzel párhuzamosan arról is képet kapunk, hogy miként teljesítettek olyan szektorok, mint a mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés, az ingatlanszektor és más egyéb területek.
Szintén érdemes odafigyelni a kínai ingatlanpiac alakulására. Az ingatlanfejlesztők aranykora ugyanis már véget ért Kínában, ahogy
már a harmadik éve lassul az ingatlanpiac.
Ezt mutatja, hogy a szektorban az állóeszköz-beruházások tavaly 2,8 százalékkal zsugorodtak éves összevetésben az első 11 hónapban. Ennek jelentőségét hangsúlyozza, hogy 2 évvel korábban ugyanebben az időszakban még 20 százalékos volt az emelkedés.
Ráadásul a befektetések a JP Morgan és a Nomura szerint idén a negatív tartományba is átléphetnek, noha a kínai központi bank elemzői ennél optimistábbak. A jegybank szerint ugyanis a javuló értékesítési kilátások és a növekvő árak felemelkedést hozhatnak a nagyvárosokban.
Szemben a részvénypiaci turbulenciával és a gyenge befektetési aktivitással, a kiskereskedelem igen erősen teljesített Kínában az elmúlt évben. Az Alibaba által kereskedelmi ünneppé varázsolt Szinglik Napján (november 11-én) például az online vásárlók
mintegy 14,3 milliárd dollárt költöttek 24 óra alatt,
ami erős rekordnak számít.
A decemberi és az egész éves kiskereskedelmi adatokat szintén kedden teszik közzé a GDP-mutatók mellett. A számok tartalmazni fogják az online értékesítések volumenét is, amely egészen 33 százalékot emelkedett az év első 11 hónapjában.
