Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ritka madár vagyok. Magam sem tudom, hogy lehet megoldani ennyi szerepcserét, de nem is kutatom a titkát.
Tény, hogy átvedlek, átváltozom másik emberré. Ezt tanítom is. Amikor forgatókönyvírásról beszélek a hallgatóimnak, akkor elmondom, mi a különbség a színdarabíráshoz vagy a regényhez képest" - mondta egy interjúban Bereményi Géza, aki a regények, dalszövegek és forgatókönyvek mellett számos filmet és színdarabot rendezett is.
Budapesten született, eredetileg Vetró Gézának anyakönyvezték. Hatéves volt, amikor szülei elváltak, anyja ismét férjhez ment egy Rozner István nevű erdélyi származású orvoshoz, ekkortól Rozner Gézának hívták. Első írásai megjelenésekor döntött úgy, hogy végleg édesanyja vezetéknevét, a Bereményit veszi fel.
Középiskolai tanulmányait több gimnáziumban végezte, végül az ELTE magyar-olasz szakán szerzett diplomát. Évfolyamtársai között volt a későbbi filmrendező Bódy Gábor, akinek egy beszélgetés során azt mondta, ő is írogat. Mivel nem szerette volna, hogy füllentése lelepleződjék, sebtében papírra vetett néhány hangulatnovellát. Bebizonyosodott, hogy valóban van érzéke és tehetsége az íráshoz, az egyetem utolsó évében megjelent első kötete A svéd király címmel.
Ekkoriban volt albérlőtársa a nála néhány évvel idősebb Cseh Tamás nevű rajztanár, aki szabadidejében gitározott.
Bereményit, akinek saját bevallása szerint botfüle és rettenetes énekhangja van, vonzotta a zene világa, s dalszövegeket kezdett írni bérlőtársa zenéjére.
Így alapozódott meg egy több évtizedes barátság és munkakapcsolat, és így születtek meg azok a sajátos hangulatú, a kádári korszak, majd a rendszerváltás utáni időszak nehezen meghatározható életérzését rögzítő dalok, amelyekből az évek folyamán tucatnyi legendás nagylemez anyaga állt össze.
Az egyetem elvégzése után egy évig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat reklámpropagandistája, később a Pannónia Filmstúdió szinkrondramaturgja volt. Közben megírta első forgatókönyvét, amelyet Kézdi-Kovács Zsolt filmesített meg Romantika címmel. Később olyan kultfilmek forgatókönyvét jegyezte, mint a Veri az ördög a feleségét, a Megáll az idő, A nagy generáció, a Meteo vagy a Potyautasok.
Az írás mellet ő maga is rendezett: leghíresebb filmje a nagyapja történetét bemutató Eldorádó, amely a Filmszemle fődíját és a legjobb európai filmnek járó díjat is elnyerte. Az ő nevéhez fűződik a nagyszabású Széchenyi-életrajzi film, a Hídember is.
A hetvenes évek elejétől a drámaírással is megpróbálkozott, első darabjait amatőr színjátszó együttesek vitték színre. Drámái, más írásaihoz hasonlóan nemzedékének életérzését, apa- és múltnyomozó szenvedélyét szólaltatták meg. Évtizedekig rendezett a Szolnoki Szigligeti Színházban, később a zalaegerszegi színház művészeti vezetője, majd a Thália igazgatója lett.
A színházi munka mellett továbbra is fő tevékenysége az írás, az utóbbi időben verseskötetei, novellagyűjteményei, drámái is megjelentek, pár éve adták ki Vadnai Bébi című regényét. Nemrég arról beszélt, hogy nagy szabadságot jelent neki a műfajok váltogatása, de a prózaírással kezdte pályáját, és azzal is szeretné befejezni.
Jelenleg épp egy memoáron dolgozik:
"Egész életemben az önéletrajzommal, az általam átélt dolgokkal foglalkoztam. Most tudatosan írom az önéletírásomat"
- mondta, de azt még ő sem tudja, mikor fog elkészülni vele.
Bereményi munkásságát több rangos kitüntetéssel is elismerték: 1984-ben József Attila-, 1989-ben Balázs Béla-, 1992-ben Magyar Művészetért, 1993-ban Déri János-, 2011-ben Prima-díjat vehetett át. Később Józsefváros díszpolgára lett, megkapta a Magyar Érdemrend középkereszt kitüntetést és a Kossuth-díjat is.
