Alcsúton hóvirágmezőben ünnepelhetjük a tavaszt

alcsút, arborétum
Vágólapra másolva!
Ha méltóképpen szeretnénk üdvözölni a tavaszt, irány az Alcsúti Arborétum, ahol március közepéig az ország legnagyobb egybefüggő mediterrán hóvirágmezejében gyönyörködhetünk. Persze az év más szakában is érdemes kiadós sétát tenni a hatalmas parkban, ahol több mint ötszázféle fával és cserjével ismerkedhetünk meg.
Vágólapra másolva!

Hét hóvirágfaj 28 változata nyílik mintegy 2,5 hektáron az ország egyik legelső angolparkjában. A növények közötti különbségeket – a levél erezetében vagy a szirom csúcsának színárnyalatában – csak a hozzáértők fedezik fel,

az összhatás azonban szemkápráztató fehér-zöld szőnyeg,

amely finoman hullámzik a szélben. A virágzás a napokban éri el a csúcsát és március közepéig tart, úgyhogy ha szeretnénk részesülni az egyedülálló látványban, most érdemes felkerekedni.

Érdemes az Alcsúti Arborétumban ünnepelni a tavaszt Forrás: Turista Magazin archív/Dabis Balázs Silvius

Egzotikus növényekből nincs hiány

Annál is inkább, mert az arborétumba nem csak a hóvirágok miatt érdemes ellátogatni. Különlegességekben nincs hiány, az egykori tulajdonos,

Habsburg József nádor számos egzotikus fát és növényt ültetett a 40,5 hektáros területen.

Pedig nem volt könnyű dolga. Amikor 1818-ban ő lett a tulajdonos, a birtok még elhanyagolt pusztaságként terült el a Váli-völgyben.

József nádor a schönbrunni kertépítő mesterre, Tost Károlyra bízta a park tervezését, de ő maga is tevékenyen részt vett a kialakításában. Így került ide sok egyéb mellett fehér akácfa, törökmogyoró, vérbükk és tulipánfa is.

Két és fél hektáron ötszázféle különleges növény Forrás: Turista Magazin archív/Dabis Balázs Silvius

Az egyik legérdekesebb növény az Észak-Amerikából származó óriás tuja. Ennek földre hajló ágai legyökeresedtek, és a 24 új oldaltörzsből szentélyszerű alakzat jött létre.

De itt találjuk hazánk legidősebb libanoni cédrusát is,

amelyet az 1830-as években ültettek a szomszédos Csaplári-erdőben. Összesen 540 fa- és cserjefaj található a parkban.

Az arborétum tavaszi virágkavalkádja

A sárga virágú téltemető éppen elnyílóban van, a hóvirágok közül pedig már majdnem mind kidugta a fejét. A hóvirágok után máris jön a többi tavaszi növény: a hunyor, a májvirág, a meténg és a pettyegetett tüdőfű. Március végén virágzik az odvas keltike, a kankalin, a krókusz, a fürtös gyöngyike és a tulipán, de nagy nárciszmezőkben is gyönyörködhetünk majd. Májusban pedig a jezsámenfajták és az illatos ciklámenek ideje jön el.

Minden hercegi csemetének saját veteményes járt

A patakok be- és kifolyásánál könnyűszerrel bejutnak az Alcsúti Arborétum területére a vaddisznók, őzek és rókák, a víz vonzza a szürke gémeket és a jégmadarakat, de fakopáncsok is jócskán akadnak a környéken. Az egyik épület használaton kívüli részébe pedig kis patkósdenevérek költöztek.

Minden évszakban érdemes ide látogatni Forrás: Turista Magazin archív/Dabis Balázs Silvius

Az arborétum épített emlékei is figyelemreméltóak. Az 1820 és 1827 között épült kétszáz szobás klasszicista kastélyt Pollack Mihály tervezte. Az épület sajnos elpusztult a második világháborúban,

ma már csak a monumentalitást sugalló portikusz (oszlopcsarnok) látható belőle.

Most is áll azonban a Babaház, ahol hajdanán a főhercegi gyerekek játékait tartották, az előtte elterülő kert pedig azért érdekes, mert egykor mindegyik csemete kapott egy parcellát, ahol a saját elképzelései szerint kertészkedhetett. A helyszínt nemrég újították fel, két oldalán rózsalugast alakítottak ki.

Lóistállóból lett kápolna

A neoromán kápolnát ugyancsak érdemes meglátogatni. Ha szakvezetést kérünk, akkor belül is körbenézhetünk, és meghallgathatjuk az anekdotát az építéséről. Eszerint az épület egykor lóistállóként funkcionált, de a székesfehérvári megyés püspök annyira beleszeretett, hogy azt mondta,

akár Isten háza is lehetne belőle.

József Károly főherceg először furcsállta az ötletet, ám a püspök azzal érvelt, Jézus is hasonló körülmények között jött a világra.

Különleges fákból sincs hiány Forrás: Turista Magazin archív/Dabis Balázs Silvius

Ezzel sikerült meggyőznie a főherceget, aki Storno Ferencet kérte fel az átépítési munkára. A kápolna csodaszép lett, szenteket ábrázoló ólomüvegablakok, színes mennyezeti freskók, fehér márvány oltárak díszítették. Sajnos

ezekből ma már szinte semmi nem látható,

a háború és az azt követő időszak ezt az épületet sem kímélte.

A kápolna mégis megőrizte egyedi, szakrális hangulatát, amit az is bizonyít, hogy több filmet forgattak itt a közelmúltban. Itt készült például a Rítus néhány jelenete Anthony Hopkins főszereplésével, de az alcsúti helyszín a Borgiák című sorozatba is bekerült.

Hóvirágmezőben ünnepelhetjük a tavaszt Forrás: Turista Magazin archív/Dabis Balázs Silvius

A herceg megőrizte a kulcsot

1944-ben a család menekülni kényszerült a kastélyból. Ekkor a legkisebb gyerek, a hároméves Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg kezébe adták a kápolna kulcsát. “Vigyázz rá, mert te leszel az, aki majd visszatér ide közülünk” – mondták neki. A jóslat igaznak bizonyult, a főherceg felnőtt korában valóban visszatért, és azóta is rendszeresen ellátogat a birtokra. Pünkösdkor például nagy családi összejövetelt tartanak a helyszínen.

Ez volt az ország egyik legelső angolkertje Forrás: Turista Magazin archív/Dabis Balázs Silvius

A közelmúltban számos újításra került sor az arborétum területén. Helyreállították a vizes élőhelyeket, megtörtént a növényzet rehabilitációja, hidakat, dísztavakat, szökőkutakat újítottak fel, nyomvonal-rekonstrukciót és burkolatjavításokat végeztek. Kialakítottak egy tanösvényt, és bővítették az információs hálózatot. Nemcsak a növényekről, de az épített érdekességről is ismertető táblákat helyeztek ki.

Mostantól kezdve jó ideig találunk virágzó növényeket az arborétumban Forrás: Turista Magazin archív/Dabis Balázs Silvius

Hogy jutunk el oda?

Az arborétum autó nélkül is könnyen elérhető a Bicske és Székesfehérvár között közlekedő autóbusz "Alcsútdoboz, Kastély" megállójából. A járatok Bicske vasútállomásán a Budapestről érkező vonatokhoz is csatlakoznak. Ha kerékpárral megyünk, a bicskei vasútállomásról a Csákvári úton, Felcsúton át érhetjük el az arborétumot egy kellemes, tíz kilométeres túrával.
Forrás: Turista Magazin