Így csökken a vámbírság

A Parlament 2016. március 31-én elfogadta az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvényt, amely az Uniós Vámkódex rendelkezéseivel összhangban tartalmazza a közösségi vámjog nemzeti szabályait.

Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere elmondta, nem csak arról van szó, hogy egyes bírságok tételei 2016. május 1-jétől változni fognak. „A vámtörvény megszünteti a korrekciós pótlék rendszerét is – tájékoztatott. – Megőrzi ugyanakkor a bírságok két típusát, a vámhiányos és a nem vámhiányos bírságot, előbbit pedig továbbra is százalékos bírságként kezeli. A vámtörvény alapján a bírságok kiszabásánál figyelembe kell venni a jogsértés súlyosságát, valamint azt is, hogy a hatósági ellenőrzés megkezdése előtt végzett-e önellenőrzést a gazdálkodó, ekkor ugyanis mentesülhet a bírságkiszabás alól.”

Így az együttműködő gazdálkodónak az eredetileg kiszabható bírság mindössze 50 százalékát kell megfizetnie.

Egységes szolgáltatás egész Európában

Az Uniós Vámkódex megteremtette annak lehetőségét, hogy az Unió valamely tagállamában letelepedett vámjogi képviselő szolgáltatást nyújthasson egy másik tagállamban. Ezt az egyes tagállamok feltételekhez köthetik. Magyarországon regisztrációs kötelezettséggel jár.

Emellett a vámtörvény egy magas szakmai követelményeken nyugvó vámjogi képviseleti rendszert vezet be 2016. május 1-jével, amelynek értelmében

a gazdálkodón kívül kizárólag vámtanácsadók, vámügynökök és AEO engedélyesek járhatnak el

vámügyekben, valamint ügyvédek is a jogorvoslati ügyekben. A nemzeti képviseleti szabályok a szakmai képzettség igazolása miatt leghamarabb 2019. május 1-jétől kerülnek kötelezően alkalmazásra.

„A vámeljárások során állandó jelleggel képviseletet ellátó vámügynököknek egy új, elektronikus formában történő bejelentéssel kellene igazolniuk a meghatalmazásukat, amely várhatóan kiváltja majd a meglévő, papíralapú meghatalmazást” – hangsúlyozta Veszprémi István.

Az „AEO” feltételrendszer

Az AEO kiadására vonatkozó feltételrendszert részletesebben dolgozták ki a jelenleg hatályos formulánál, de a feltételrendszere is szigorúbb az AEO tanúsítványt megszerezni kívánó gazdálkodóknak. A legjelentősebb újítás

a szakmai képzettség igazolására vonatkozó kötelezettség,

amelynek előreláthatólag hároméves szakmai gyakorlat igazolásával vagy meghatározott vámszakmai képzés elvégzésével lehet eleget tenni.

Van új kizáró ok is:

a vámjogszabályok mellett az adószabályok súlyos vagy ismételt megsértése.

A vámjogi kedvezmények legnagyobb része az AEO tanúsítványhoz kötődik. A vámtörvény bevezeti a központi vámkezelés lehetőségét, amely lehetővé teszi az AEO tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodók számára, hogy azon vámfolyamataik során, amelyek több tagállamot is érintenek,

a székhelyük szerint illetékes hatóságánál intézhessék az adminisztrációt,

illetve a fizikai és biztonsági ellenőrzéseket.

Határidők módosítása

A Vámtörvény két időpontot határoz meg a vámtartozások közlésére szolgáló határidőként a következők szerint:

• a vámtartozás alapesetben a keletkezésétől számított 3 éven túl nem közölhető az adóssal,
• abban az esetben, ha a vámtartozás olyan cselekmény eredménye, amely elkövetése időpontjában büntetőeljárást vonhatott maga után, annak közlésére nyitva álló határidő akár 10 év is lehet.

„A vámtörvény az utólagos vámellenőrzéssel kapcsolatos módosító szabályokat is tartalmazza. Eszerint az ellenőrzést legkésőbb 90 nap alatt szükséges lefolytatni, amely egyszeri alkalommal további 90 nappal is meghosszabbítható az ellenőrzést végző vámszerv által. Továbbá rendkívüli körülmények esetén további hosszabbítás is kezdeményezhető a vámszerv felettes szervei által” – tette hozzá Veszprémi István.