A világgazdaságban zajló folyamatok kikényszerítették az 1992 óta hatályban lévő uniós szabályok megváltoztatását. A gazdasági erőviszonyok átrendeződtek, a verseny a vállalatok, országok szintjéről a gazdasági régiók szintjére emelkedett.
A transznacionális vállalatok gazdasági erejükkel elérték a világkereskedelmi szabályok, így a vámjogszabályok globális egyszerűsítését.
Ezért az Európai Uniónak is olyan jogszabályi környezetet kellett kialakítania, amely megkönnyíti az uniós gazdálkodók számára a kiéleződő versenyben való helytállást, támogatva ezzel az európai gazdasági régió versenyképességének a fenntarthatóságát.
Az új vámkódex létrehozásával a Bizottság a vámjogszabályok egyszerűsítését, alkalmazásuk egységesítését, az ügyfelek és a vámhatóság közötti teljes körű elektronikus adatcserét, illetve a gazdálkodók vámügyintézéssel kapcsolatos költségeiknek felére csökkentését tűzte ki célul.
Hogy ezeknek a céloknak mennyire fog megfelelni az új vámkódex, az még a jövő titka. Ám
az már most látható, hogy akik a jogi környezet egyszerűsítésére számítottak azok nagyot fognak csalódni.
Ugyanis a Vámkódex mellett további három uniós jogszabályon és 7 uniós iránymutatáson felül meg kell ismerniük a már megjelent nemzeti szintű törvényt, annak végrehajtási rendeletét valamint számos kapcsolódó jogszabályt, amelyeket remélhetőleg május 1-jéig kihirdetnek – mondja a szakember.
Az új jogszabály több területen is jelentősen szigorít a korábbi feltételeken, viszont azoknak az igazoltan megbízható gazdálkodóknak, amelyek megfelelnek a szigorúbb kritériumoknak, számos egyszerűsítést tesz lehetővé a vámügyintézés során.
Megváltoznak a vámérték megállapítás, az átmeneti megőrzés, az árutovábbítás, a garancianyújtás feltételei. Új szabályok lépnek életbe a vámjogi képviseletben. Az adótanácsadóhoz hasonlóan a vám területén is megjelenik a vámtanácsadó fogalma. Új lehetőségként jelenik meg a központosított vámkezelés, amely lehetővé teszi, hogy azok a vállalatok, amelyek több EU tagállamban rendelkeznek telephellyel,
egy tagállamba vonják össze a vámtevékenységüket és innen végezzék a vámkezeléseiket, függetlenül attól, hogy az áru fizikailag éppen hol tartózkodik,
illetve hol kerül forgalomba. Így a vállalatok a regionális pénzügyi szolgáltató központok mintájára létrehozhatnak vám szolgáltató központokat, ahol a szakmai és technikai erőforrásaikat koncentrálva költséghatékonyan tudják végezni a vámkezeléssel járó feladatokat – hangsúlyozta Vizsy József.
Magyarországnak fontos gazdasági érdeke, hogy ezek a vámkezelési központok hazánkban jöjjenek létre, hiszen így a vámbevételek jelentős része a magyar költségvetésbe folyik be, és jelentős munkaerő piaci hatása is lehet ennek a lehetőségnek. Ezért a jogszabályi, gazdasági, munkaerő piaci körülmények kedvezővé tételével
ösztönözni kell a nemzetközi vállalatokat, hogy magyarországi székhellyel hozzák létre a vám szolgáltató központjukat.
Ellenkező esetben számos, a vámkezeléshez kapcsolódó logisztikai feladat is elvándorolhat más tagországba.