A muszlimok verhetik fel az arany árát

Jelenleg nem egyértelmű, hogy a saría, az iszlám alapjog szerint a muszlimok hogyan fektethetnek aranyba. Várhatóan 2016 végére elkészül a saría modern értelmezése, ami számos módon megengedi majd az aranybefektetéseket. Az új szabályokkal több száz tonnányi új kereslet jelenhet meg, ami fel fogja hajtani az árakat.

Új kereslet jelenhet meg hamarosan a világpiacon az arany iránt, ami az árak emlkedéséhez vezethet. A kereslet váratlan csoporttól származhat: a muszlim befektetőktől. Az arany világtanács (World Gold Council, WGC) és az iszlám pénzügyi intézmények auditáló szervezete (Auditing Organisation for Islamic Financial Institutions, AAOIFI) olyan

új keretrendszeren dolgoznak, amely összhangba hozná az aranybefektetések szabályait a saríával,

az iszlám alapjoggal és erkölccsel, írja a Business Insider.

A saría a pénzügyeket is szabályozza

A saría a muszlim emberek életének szinte minden területét szabályozza, beleértve a pénzügyeket. A Koránon alapszik, de folyamatosan változik, ahogy az iszlám teológusok és tudósok a modern körülményekhez igazítják.

A saría szerint kamatot fizetni vagy kamatot szerezni tilos. A muszlimok fektethetik a pénzüket részvényekbe, de csak akkor, ha olyan vállalkozás részvényeiről van szó, amely nem végez olyan tevékenységet, amelyet az iszlám erkölcstelennek minősít.

Nem világos, hogyan lehet kereskedni vele

Jelenleg értelmezés kérdése, hogy az aranybefektetések hogyan viszonyulnak a saría szabályaihoz, ezt a bizonytalanságot akarja megszűntetni a WGC és az AAOIFI. Az arany a saría szerint

egyike azon jószágoknak, amelyekkel csak mértékre (súlyra vagy mennyiségre) szabad kereskedni,

és a cserének azonnal meg kell történnie. A másik öt ilyen jószág az ezüst, a só, a búza, az árpa és a datolya.

Vagyis

a muszlimok birtokolhatnak aranyat, de az már nem egyértelmű, hogy csak fizetőeszközként használhatják, vagy kereskedhetnek-e vele haszonszerzés céljából.

Az sem egyértelmű, hogy a muszlimok befektethetnek-e olyan cégekbe, amelyeknek arany eszközeik vannak. A muszlim befektetők a tőzsdén is kerülik az aranyat, mert ott nem történik azonnali csere.

Nem egyértelmű, hogy a muszlimok csak fizetőeszköznek használhatják-e az aranyat, vagy kereskedhetnek-e vele Forrás: AFP

Tőzsdézni nem lenne szabad

A WGC és az AAOIFI szabálytervezete szerint a muszlimok csak olyan arany eszközökbe fektethetnének, amik mögött valóban van arany.

A tőzsdei aranytranzakciók mögött általában nem áll tényleges anyag, így az tilos lenne.

A tervezet szerint ugyanakkor számos befektetési forma engedélyezett lenne, például a befektetési számlák és az aranyalapok használata.

Több száz tonnányi kereslet

A muszlim befektetők előtt sok lehetőség nyílna meg, megjelenésük jelentősen növelné a keresletet, ezzel az árakat.

A WGO szerint az új, modern értelmezés nyomán több száz tonnányi új kereslet keletkezne a piacon.

Egy, a szabályozás kidolgozásában részt vevő szakértő szerint a tervezet már majdnem készen van. A javaslatot még 2016-ban nyilvános vitára fogják bocsátani Marokkóban és Dubajban.