Indul a szezon, éjszaka jelent az alumíniumóriás

Wall Street
Vágólapra másolva!
Hétfőn az Alcoa tőzsdezárás után beindítja a második negyedéves vállalati jelentési szezont. A befektetőknek pedig készülhetnek a gyenge számokra és néhány új témára, amely feltehetően meghatározza majd a vállalati kommunikációkat.
Vágólapra másolva!

Az S&P 500 vállalatai várhatóan a hatodik egymást követő negyedévben számolnak be csökkenő bevételekről, és az ötödik egymás utáni negyedévben zsugorodó profitokról – derül ki a FactSet adataiból. Ez pedig a legrosszabb öt negyedéves sorozatot jelentené a 2008 harmadik és 2009 harmadik negyedéve közötti időszak óta – írja a MarketWatch.

Noha a negatív várakozások egy részét már be is árazta a piac, a befektetők kiemelt figyelemmel követik majd a vállalati előrejelzéseket a jelenlegi bizonytalan környezetben. Különösen az lesz izgalmas, hogy

a jelentős brit és EU-s kitettségekkel rendelkező cégek miként látják a jövőt.

A brexit ugyanis erőt adott a dollárnak, amely a negyedév nagy részében relatíve gyenge volt, és az olajár talpra állását is visszahúzta. Ráadásul a kínai gazdaság lassuló növekedésével kapcsolatos aggodalmak továbbra is élnek, kiegészülve Venezuela és Brazília problémáival.

Ezzel együtt a vállalatok számait sokkal szigorúbban figyelik majd. Az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet ugyanis felállított egy belső munkacsoportot, amely szorosan monitorozza majd azon jelentéseket, amelyeket nem az általánosan elfogadott elszámolási irányelvek (GAAP) alapján tesznek közzé.

Jönnek a számok, lesz mire figyelni Forrás: AFP/Spencer Platt

Ha pedig mindez nem is jelentene nagy problémát, a cégek akkor is kezdenek kifogyni a növekedést serkentő eszközökből. Az elmúlt időszakban ugyanis, hogy jelentős összegeket fordítottak részvény-visszavásárlásra, és sokan csökkentették a tőkekiadásaikat is.

Mindazonáltal az elemzők még így is úgy látják, hogy

az első negyedévhez képest szebb számokat látunk majd

a most induló jelentési szezonban. A várakozások szerint az egy részvényre eső nyereségek 5,5 százalékkal csökkenhetnek az első negyedéves 6,6 százalék után, míg a bevételek 0,9 százalékkal zsugorodhatnak a megelőző 1,5 százalékos esést követően.

A legnagyobb növekedési ellenszelet továbbra is az energiaszektor jelentheti, melytől 81 százalékos szakadást várnak, noha ez komoly javulás lenne az első negyedévben tapasztalt 107 százalékos zuhanás után – derül ki az S&P Global Market Intelligence számaiból. Ez azonban még mindig nem elegendő ahhoz, hogy az S&P növekedése pozitív tartományba forduljon. Az energiaszektort leszámítva ugyanis még mindig mínusz 0,6 százalékos szinten áll.

Ebben a környezetben a MarketWatch összegyűjtötte az öt legfontosabb tényezőt, melyre a jelentési szezon alatt érdemes odafigyelni.

A brexit-hatás

Kissé talán meglepő volt, hogy az előző jelentési szezonban mindössze 29-szer említették a vállalatok a brexitet, vagyis az amerikai cégek viszonylag keveset foglalkoztak a brit népszavazással. Mióta azonban kiderült, hogy a szigetország elhagyja az Európai Uniót, a zavar fokozódott.
Jelentős probléma ugyanis, hogy

nem lehet tudni, pontosan milyen hatásai lesznek a brexitnek,

és hogyan zárulnak majd a britek és az Unió közötti tárgyalások. Ez pedig azt is jelenti, hogy a vállalatokra gyakorolt valódi hatások, és az ezekkel járó következmények, még előttünk vannak.

Várhatóan elég fontos téma lesz a brexit a vállalati jelentésekben Forrás: AFP/Odd Andersen

Kiegészülve az amerikai elnökválasztással kapcsolatos bizonytalanságokkal, a JPMorgan elemzője úgy véli, érdemes figyelemmel követni, hogy

a menedzsmentek miként építik be az előrejelzéseikbe a kockázatokat.

Dubravko Lakos-Bujas előrejelzése szerint a negyedik negyedévben 7 százalékos növekedés várható majd a vállalati eredményekben, 2017-ben pedig már 14 százalékos bővülésre számít.

Jóllehet az iparágak közül az amerikai pénzügyi szektor kaphatja a legnagyobb pofont a brexittel, a luxuscikkeket forgalmazó, valamint egyéb kiskereskedelmi cégek is rosszul járhatnak, tekintve a jelentős brit és uniós kitettségeiket. A Wells Fargo pénteken közölte, a font durván 15 százalékos leértékelődése olyan vállalatokat érinthet negatívan, mint a Fossil, a Michael Kors, a Ralph Lauren, a TJX vagy az Urban Outfitters – és ez csupán a devizahatásra vonatkozik.

A dollár problémája

A multinacionális cégek már korábban is jelezték, hogy az eredményeik sokkal jobbak lennének, ha a dollár nem lenne ilyen erős. A túlságosan erős zöldhasú ugyanis visszafogja a külföldön realizált bevételeket és profitokat, ahogy a drágább exporttal csökken az amerikai termékek külföldi vonzereje.

A mostani jelentési szezonban azonban

érdemes szigorúbb tekintettel figyelni azon vállalatokat, amelyek a dollárra hivatkoznak.

Igaz, hogy a kereskedelmileg súlyozott ICE U.S. Dollar Index a negyedév utolsó hetében élesen megugrott a brexit-népszavazás eredményének hatására, de a három hónap átlagos napi árfolyama 94,53 volt, ami 1,5 százalékkal elmarad a tavalyi második negyedéves átlagtól.

Ezzel párhuzamosan a dollár euróval szembeni árfolyamának átlaga 1,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, míg a jen 12 százalékot emelkedett a zöldhasúval szemben. A font/dollár árfolyam átlaga viszont 7,3 százalékkal csökkent ez idő alatt.

Már nem lehet mindent a dollárra kenni Forrás: Pixabay.com

Az sem elhanyagolható, hogy

az erős dollár önmagában még nem egyértelműen pusztító

a vállalati eredmények és a részvényárfolyamok számára. A dollár index ugyanis 23 százalékot emelkedett 2014 második negyedévének vége és 2015 első negyedéve között, miközben az S&P 5,5 százalékkal bővült.

Az alacsony kamatok

Az amerikai állampapírok hozamaival együtt a mélybe süllyedő hitelezési költségek talán sikeresen felnyomták a részvényárakat, de

nem tudtak akkora pozitív hatást gyakorolni a vállalati eredményekre, mint ahogy egyesek remélték.

Valójában a Morgan Stanley stratégiái a múlt héten jelezték, miután az elmúlt három évben növekedésre számítottak, mára egyre óvatosabbak az amerikai részvényekkel kapcsolatban – részben éppen a 10 éves amerikai államkötvény alacsony hozama miatt.

Nem segítenek a rekord alacsony szintek Forrás: dreamstime

Ráadásul az erős júniusi munkaerő-piaci adatok ellenére a 10 éves papír hozama 1,375 százalékig süllyedt pénteken, megérintve a korábban mért 1,367 százalékos rekord alacsony szintet is. Emellett az S&P 500 index összesített hozama 2,140 százalékos volt a FactSet adatai szerint.

A hosszú távon alacsony kamatszintek egyik legnagyobb elszenvedője a pénzügyi szektor, amely 15,7 százalékos súllyal szerepel az S&P 500 indexben – ezzel a második legfontosabb a mutató 10 kulcsfontosságú iparága között.

A Kína-szindróma

Kína feltehetően számos vállalati jelentésben említésre kerül majd, ahogy a cégek frissítik, hogyan teljesítettek a világ második legnagyobb gazdaságában. Kína jelentősége azért kiemelkedő, mert az ország egyre inkább eltolódik a javak olcsó előállításának modellje felől a növekvő középosztályra épülő gazdaság felé,

ígéretes piacot teremtve ezzel a nemzetközi cégeknek.

A korábban rendkívüli ütemben növekvő kínai gazdaság azonban az elmúlt időben a lassulás jeleit mutatja, miközben egyre nagyobb kockázatot jelentenek a súlyos adósságterhek. A piac jelentőségét mutatja, hogy Kína tehető felelőssé azért, hogy az Apple az első negyedévben 13 éve először jelentett csökkenő eladásokról. A befektetők erre keményen meg is büntették az óriásvállalat részvényét, amely 8 százalékot esett közvetlenül a hírek után, több mint 40 milliárd dollárnyi piaci kapitalizációt söpörve így el.

Problémás feltörekvők

Bár az S&P 500 vállalatainak bevételi kitettsége a feltörekvő piacokon idén 11,2 százalékra csökkent a tavalyi 11,6 százalékról, ezen gazdaságok állapota továbbra is igen fontos tényező az amerikai cégek számára. A Citigroup közgazdászainak számításai szerint pedig a feltörekvő piacok GDP-növekedése csupán 3,7 százalékos lehet idén, ami elsősorban a Latin-Amerikában és Kínában érzékelhető növekedési problémáknak tudható be.

A feltörekvő piacok is számos kockázatot tartogatnak Forrás: 123rf.com

A legnagyobb kitettséggel rendelkező S&P 500 cégek között olyanok vannak, mint a Mead Johnson Nutrition (71 százalék), a Wynn Resorts (70 százalék), valamint a Lam Research (68 százalék).
Mindazonáltal vannak jó hírek is. Például, hogy az elemzők az elmúlt hetekben

egyre optimistább hangokat ütöttek meg Brazíliával kapcsolatban,

amely a közelmúltban jelentős stresszhatást jelentett a piacoknak.

Az iShares MSCI Emerging Markets tőzsdén kereskedett alap (ETF) közel 6 százalékot emelkedett a brexit-népszavazás utáni két hét során, és az év eleje óta már 7,1 százalékkal bővült. Mindeközben a brazil real 2,5 százalékkal erősödött a dollár ellenében az elmúlt két hétben, és már 17 százalékot az év kezdete óta.