Ismét látogatható Szent Péter római börtöne

Szent Péter szobra a vatikáni Szent Péter-bazilika előtt.

A Forum Romanum északi bejárata mellett nyílik az a jelentéktelennek tűnő sziklába vájt ajtó, amely a történelem legrégebbi ismert, egy templom alatti börtönébe vezet. Több híresség mellett ez volt Péter apostol siralomháza is, mielőtt Néró császár cirkuszában nyilvánosan kivégezték volna.

Az apostoli fogház a történelem legrégebbi börtöne

Róma egyik legkedveltebb turisztikai látványossága a város szívében fekvő Forum Romanum. A fórumon sétálgatva sajátos történelmi időutazást tehetünk a késő köztársasági és császárkori Róma múltjában.

A Forum Romanum panorámaképe Forrás: Ancient Europe

Itt áll többek között a Curia, a római szenátus épülete,

amelynek márványpadlóját számtalan világtörténelmi személyiség,

köztük Sulla, Julius Caesar, Cicero, vagy éppen Augustus saruja érintett, de ugyancsak a Forum Romanumon áll a híres Domus Aurea, az „aranyház", Néró egykori fényűző palotájának maradványa, valamint a legbékésebb időszakot biztosító római császár, Antoninus Pius temploma ugyanúgy, mint a Jeruzsálemet elfoglaló imperátor, Titus császár diadalíve.

A From Romanum a császárkorban, Becchetti rekonstrukciója szerint Forrás: Bac Roma

A fórum legrégebbi emléke, a Carcer Tullianum, vagy más néven Mamertinus börtöne az ókori romok között nézelődők számára a kevésbé látványos, "rejtőzkörő" műemlékek közé tartozik; a fórum sarkán álló templom alatt lévő sziklabörtön lejárata mellett a kevéssé figyelmes turista akár könnyen el is sétálhat. A Szent Péter börtöneként is emlegetett földalatti cella története pedig több mint érdekes.

Történelmi titkokat, és egy megkövesedett citromot rejtett

A különleges műemlék nem csak Róma, de nagy valószínűséggel a világtörténelem legrégebbi fennmaradt börtöne, amelyet még az ókori városállam korai időszakában, a királyság idején építettek.

Szent Péter börtönének belseje Forrás: Salerno-Rome-Italy

A most befejezett régészeti feltárással egybekötött restaurálás során sikerült megtalálni a börtön legősibb részét, amelyet nem sokkal a város Kr. e. 753-ban történt megalapítása után, a Kr.e. 8. század végén vagy 7. század első felében vájtak az egykori, hatalmas tömbökből épített városfalba. A jelenlegi állapotában teljesen földalatti építményt a Kr.e. 6. századtól használták börtönként.

A Carcer Tullianum, vagy Mamertinus börtöne a Forum Romanum sarkán, a Capitolium dombon található a képen középen látható templom alatt. Bal szélen Septimus Severus császár diadalívének részlete Forrás: Riccardo Auci

Az egy évig tartó restaurálás illetve feltárás során több új tárgyi lelet is előkerült,

köztük három csontváz, valamint egy megkövesedett citrom, az 1. századból.

A börtön restaurálása 900 ezer euróba került, a műemlék épületben kialakított kiállító térben helyezték el a feltárás során előkerült leleteket.

Koronás fők is itt várták sorsuk beteljesedését

A késői köztársaság és a császárkor idején a Carcer Tullianumban tartották fogva a győzedelmes hadjáratok során hadifogságba esett főrangúakat és uralkodókat, akiket a szenátus határozata alapján, a győztes imperátort megillető diadalmenetben vonultattak fel.

Julius Caesar a galliai hadjárat idején Forrás: Wikiart

Kr. e. 54-ben itt végezték ki Vercingetorixot, a legendás gall hadvezért,

akit Caesar győzött le és vetett fogságba. De ugyancsak itt raboskodott korábban Jughurta numídiai király is, aki Kr. e. 106-ban, a rómaiak hadifoglyaként a börtön falai között hunyt el.

Vercingetorix gall vezér is Mamertinus börtönében végezte Forrás: Youtube

A börtön kétségkívül leghíresebb lakója azonban Szent Péter, Krisztus apostola, valamint az első római ókeresztény eklézsia megalapítója és püspöke volt, a történelmi hagyomány szerint.

Quo vadis, Domine?

Krisztus 33-ban történt halála, illetve a keresztény hagyomány szerinti feltámadása és mennybemenetele után Péter lett az egyház első embere, akit még Jézus jelölt ki erre. Péter először Antiockhiában hirdette Krisztus tanait, majd Rómába ment, és itt teljesítette be térítő küldetését.

Szent Péter szobra a vatikáni bazilika előtt Forrás: Nick Thompson

Róma a vallási toleranciáról volt híres, elfogadta más népek isteneit, és azok kultuszát birodalmának területén.

Az őskeresztényekre a kezdeti időkben zsidó vallási szektaként tekintettek.

Kr.u. 47-ben véres villongások törtek ki Rómában az ortodox zsidók és a keresztények között, amire Claudius császár rendeletileg az összes zsidót kitiltotta az "örök város" területéről.

Néró portréja Abraham Janssens 1618-ban készült festményén Forrás: bpk / Stiftung Preuáische Schl”s/Jagdschloss Grunewald, Berlin/bpk/Art Resource/Spsg

Amikor Kr.u. 64. július 18-ról 19.-re virradó éjjel hirtelen keletkezett tűzvészben Róma jelentős része leégett, és a szóbeszéd az ekkorra már meglehetősen népszerűtlenné vált Nérót gyanúsította meg – tegyük hozzá, alaptalanul - a tűzvész okozásával, az excentrikus császár a rómaiak szemében kis öntörvényű keleti szektának tartott keresztényekben találta meg a bűnbakot. Ez volt a formális indoka az első keresztényüldözésnek, amelynek Péter apostol is áldozatául esett.

Quo vadis, Domine? Szent Péter látomása Forrás: Wikiart

A keresztény hagyomány szerint Péter a Via Appián menekült Rómából, amikor látomása támadt; Jézust látta a város felé menni. „Quo vadis, Domine?" - „Hová mész uram?"- kérdezte a látomástól megdöbbent Péter, mire Jézus a legenda szerint a következőket válaszolta: „Visszamegyek Rómába, hogy ismét megfeszítsenek." Péter ennek hatására visszafordult, hogy önként vállalja a mártírhalált.

Csontvázat találtak a vatikáni oltár alatt

Péter apostolt, Róma püspökét elfogták, és a Carcer Tulliumba vetették. Pétert Kr. u. 67. július 29-én Néró a mai Vatikán területén álló cirkuszában végezték ki. A hagyomány szerint azt kérte hóhéraitól, hogy ne a hagyományos módon – ahogy Krisztussal is tették -, hanem fejjel lefelé feszítsék a keresztre, mivel nem tartja magát méltónak mesteréhez.

Péter mártírhalála Caravaggio festményén Forrás: Origo

A források szerint a halott apostolt a mai Szent Péter bazilika helyén temették el.

Amikor a bazilikát építették, a főoltár alatt találtak egy másik, még az ókeresztény időkből származó oltárt, amelyet a hagyomány szerint az apostol sírja fölé emeltek. Az antik oltár alatt elvégzett régészeti feltárás során valóban találtak egy csontvázat, amelynek hiányzott a lábszára.

A Szent Péter bazilika. A képen középen látható obeliszk még Néró cirkuszából maradt fenn Forrás: Wikimedia Commons

Az archeológusok a csontokat Szent Péter maradványaként azonosították, ugyanis a fejjel lefelé megfeszítetteket a római katonák a holttestek lábszárának levágásával távolították el a keresztről.
Szent Péter római börtönét július 21-től kereshetik fel ismét a látogatók.