Megszórhatja a kontinenst helikopterpénzzel az Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban

Ahogy az Európai Központi Bank a legutóbbi kamatdöntő ülésén nem változtatott a monetáris kondíciókon, újra felmerülhet a kérdés, milyen lehetőségei vannak még az eurójegybanknak, hogy segítse a régió gazdaságát. Az intézmény mozgástere azonban egyre szűkül, miközben sokak szerint égető szükség lenne a fiskális oldal támogatására.

Továbbra is az Európai Központi Bank (EKB) jövőbeni lehetőségei jelentik az egyik vezető piaci témát, miután az EKB nem változtatott az irányadó kamaton, illetve jelezte, a jövő márciusig érvényben maradó eszközvásárlási program havi keretét 80 milliárd eurón hagyják. Noha a döntés megfelelt az előzetes várakozásoknak, se az eurójegybank, se az eurózóna gazdasága nincs könnyű helyzetben.

Az elsődleges problémát az jelenti a régióban, hogy miközben az euróövezet gazdasága jelentősen támaszkodik az EKB laza monetáris politikájára, sokak szerint

a jegybank eljutott teljesítőképességének határaihoz.

Nemrégiben – mások mellett – a UBS elnöke, Axel Weber fogalmazta meg, hogy igen nagy szükség volna a fiskális oldal támogatására a gazdaságélénkítésben. A bankvezér itt elsősorban az infrastrukturális beruházásokra gondolt, melyekbe – meglátása szerint – a magánszektort is nagyobb erővel kellene bevonni.

Ráadásul Weber úgy látja, az extrém laza monetáris politikák azzal a hátránnyal is járnak, hogy egyszerűen leveszik a terhet a kormányzatokról, amelyek így úgy érezhetik, a jegybank megoldja helyettük a feladatot.

Mozgásterek és felelősségek

Mindazonáltal a fiskális élénkítések lehetősége is korlátozott a jelenlegi környezetben. Európában ugyanis még mindig uralkodik a költségvetési szigorra alapuló nézet, melyet elsősorban Németország képvisel. Ennek következtében pedig a kormányzati élénkítés helyett sokkal inkább a megszorítás dominál elsődleges válságkezelési eszközként, mellyel mára egyre több európai vezetőnek van igen komoly problémája – legutóbb az olasz miniszterelnök fakadt ki ez ügyben.

Egyre kisebb az Európai Központi Bank mozgástere Forrás: AFP/Daniel Roland

Ebben a helyzetben

az Európai Központi Banknak alapvetően három eszköz állhat rendelkezésére a további élénkítéshez

: a kamatcsökkentés, az eszközvásárlási program kiterjesztése, valamint az úgynevezett „helikopterpénz" bevezetése, vagyis a kormányok közvetlen anyagi támogatása frissen nyomtatott pénzből.

Korlátozott lehetőségek

A további kamatvágások lehetőségével több probléma is van. Egyrészt az igen alacsony kamatszintek negatívan érintik a megtakarításokat, ahogy ezt már a Moody's is hangsúlyozta korábban. Másrészt Dániában nemrégiben azt is kimutatta a Dán Gazdasági Tanács, hogy a negatív kamatok megnövelik a tőkejövedelmeket, fokozva ezzel az egyenlőtlenséget. Ezzel együtt pedig az alacsony kamatszintek

az eurózóna bankjainak nyereségességére is komoly teherként nehezednek,

ami a hitelintézetek aktivitására is kellemetlen hatást gyakorolhat.

Meddig vásárolhat még az eurójegybank? Forrás: REUTERS

Az eszközvásárlási program kiterjesztésével kapcsolatos egyik ellenérv, hogy

az EKB számára lassan elfogynak a megvásárolható eszközök.

Jóllehet ez elviekben orvosolható lenne a program szabályainak és kereteinek megváltoztatásával, már eddig is számos kritika érte az eurójegybankot azzal összefüggésben, hogy kezdi átlépni a törvényileg szabályozott működési határait. Az sem elhanyagolható tényező mindemellett, hogy az extrém laza monetáris politikák részét képező pénznyomtatások következtében a piacokra dobott likvid tőkék veszélyes piaci buborékokat is képezhetnek – ahogy ez például egyes skandináv ingatlanpiacokon igencsak érezhető.

A rendkívüli helikopter

A harmadik opció, jelesül a „helikopterpénz" bevetése a legradikálisabb lehetőség. Bár a jelenlegi gazdasági, jogi és politikai körülmények között erre a közeljövőben nem számítanak az elemzők az EKB részéről, az Egyesült Államokban a jegybank szerepét betöltő Fed korábbi elnöke, Ben Bernanke például egyáltalán nem zárta ki ezt a lehetőséget. Az ötlet támogatói szerint ez a jelenlegi stratégiáknál sokkal hatékonyabban tudná támogatni a gazdaságokat, miközben – különösen az eurózónában – az eddigi jegybanki lépések hatásai az inflációra és a munkaerőpiacra nem túlságosan meggyőzők.

Az ötlet ellenzői úgy látják, a „helikopterpénz" bevetésével

fennállna a gazdaságok túlfűtésének veszélye.

Ráadásul a jegybankok függetlenségének sérülése mellett a súlyos kormányzati adósságok és az esetlegesen megugró infláció is kockázatot jelentene.

Bankok egy kemény világban

Mindemellett az sem elhanyagolható tényező, hogy a jelenlegi negatív kamatpolitika az egész európai bankrendszerre is nyomást helyez a nyereségesség csökkenésén keresztül. Németországtól Olaszországig számos bank (mint az UniCredit vagy a Commerzbank, nem is beszélve a Deutsche Bank mostani válságáról) tömeges elbocsátásokat jelent be, illetve visszavágja a profitvárakozásit. A negatív kamatszintek mellett a szabályozói környezet fokozatos szigorítása, illetve a gyenge gazdasági növekedés sem tesz jót a bankok teljesítményének – kiegészülve a több országot is sújtó nem teljesítő hitelállományokkal. Az elemzők között azonban sokan úgy látják, hogy a szigorú szabályozásoknak megvan azon előnyük, hogy

Európának nem kell félnie a bankrendszer olyan jellegű válságától, amilyen 2008-ban az USA-ban kirobbant.

Az európai bankrendszer is küszködik a mínuszos környezettel Forrás: AFP/Daniel Roland

Mindent összevetve tehát az látszik, hogy az Európai Központi Banknak volnának lehetőségei a további élénkítésre, azonban a lényegi kérdés mára sokkal inkább az – ahogy a piaci szereplőktől a Nemzetközi Valutaalapig sokan gondolják –, hogy a fiskális oldal miként járul hozzá Európa talpra állásához a reformokon és az infrastrukturális beruházásokon keresztül. A jegybankok lehetőségei ugyanis vészesen fogynak, az európai gazdaság állapota pedig messze nem javul oly mértékben, ahogy az kívánatos lenne.