„Hard brexit” esetén az Európai Unión belüli cégeknek összesen 13 milliárd fontnyi (körülbelül 4500 milliárd forint) vámot kellene fizetnie évente, szemben a brit vállalatokkal, amelyeknek csupán 5,2 milliárd fontba (körülbelül 1800 milliárd forint) kerülnének a vámok a Civitas legfrissebb elemzése szerint. A The Independent cikke szerint erre akkor kerülhet sor, ha a britek úgy távoznak az unióból, hogy nem kötnek külön kereskedelmi megállapodást az EU-val.
A britek „kemény távozása” az EU-ból is a lehetséges forgatókönyvek között van. Ez körülbelül annyit jelent, hogy Nagy-Britannia ebben az esetben nem is tárgyal például a különböző vámokról, hanem úgy lép ki az unióból, hogy még a vámmentes övezetet is otthagyja.
Néhány uniós tagország cégeit – amelyek exportálnak a szigetországba – különösen rosszul érintene egy ilyen forgatókönyv:
kerülne a vám, ha továbbra is hasonló mértékben exportálnának Nagy-Britanniába, mint teszik azt most.
Az nyilvánvaló, hogy Nagy-Britannia is szeretné, hogy a vámunión belül maradhassanak. Viszont, ahogy arra a The Independent cikke is felhívja a figyelmet, azzal, hogy a belgiumi Vallónia megvétózta az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodást, megnövekedtek a félelmek, hogy a britek is így járhatnak. A vallonok elsősorban az európai munkahelyek megszűnése, a multinacionális vállalatok túlhatalma és az élelmiszerekre vonatkozó egészségügyi előírások lazítása ellen tiltakoznak a döntésükkel.
Chris Grayling brit kabinet-miniszter nem hiszi, hogy megvétóznának egy hasonló szerződést Nagy-Britannia és az EU között.
Úgy hiszem, hogy a mi kapcsolatunk az EU-val teljesen más kérdés. A legfontosabb exportpiaca vagyunk”
– idézi a brit portál a minisztert, aki szerint senki sem hiszi azt a kontinensen, hogy Európában bárki profitálna abból, ha csökkentenék Nagy-Britanniával folytatott kereskedelmüket.