Március végéig kérhető a vállalkozók kedvenc hitele

Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja. 2016. 08. 18.

Március végéig meghosszabbította a Növekedési Hitelprogramot a Monetáris Tanács. Jelezték ugyanakkor, hogy ez időpontot követően a programot lezártják, addig azonban a hitelintézetek a devizapillérben még rendelkezésre álló hitelkeretüket akár forintban történő hitelezésre is felhasználhatják. 

Az MNB 2013 júniusában indította el átmeneti, célzott monetáris politikai eszközként a Növekedési Hitelprogramot (nhp) a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítése, a pénzügyi stabilitás megerősítése és a gazdasági növekedés elősegítése céljából. A rövid és intenzív első, majd a kisebb vállalkozások hitelezését még inkább támogató és az új beruházási hiteleket előtérbe helyező, 2015 végéig tartó második szakasz jelentősen

élénkítette a bankok közti versenyt, és számottevő hatást gyakorolt a vállalati hitelpiacra

a jegybank témában kiadott közleménye szerint.

Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja. 2016. 08. 18. Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Fokozatos kivezetés

Miután a program elindításakor kitűzött célok teljesültek, a Monetáris Tanács 2015 őszén a fokozatos kivezetés mellett döntött. Ennek jegyében indult el 2016 elején – a Növekedéstámogató Program részeként – a korábbiaknál szűkebb körű forintfinanszírozást lehetővé tevő, illetve a korábbiakból kimaradó devizafinanszírozást pótló harmadik, kivezető szakasza. A három szakaszban 2013 júniusa óta együttvéve összesen

36 103 vállalkozás jutott finanszírozáshoz mintegy 2459 milliárd forint összegben.

A program a jegybank értékelése szerint nemcsak a növekedés irányába fordította az éveken át csökkenő kkv-hitelezést, de emellett érdemben,

2 százalék körüli mértékben járult hozzá 2013 és 2016 között a gazdasági növekedéshez.

A Monetáris Tanács döntése alapján

az MNB a szerződéskötési határidőt 2017. március 31-re módosítja, változatlanul hagyva a 2018. június 29-ig terjedő lehívási időszakot.

Erre azért van szükség, mert egyes hitelcélok esetében adminisztratív tényezők nehezítik a szerződéskötés év végéig történő lebonyolítását. A szerződéskötés határidejének módosítását az is indokolja, hogy a Monetáris Tanács döntése alapján mostantól

a hitelintézetek a devizapillérben még rendelkezésükre álló hitelkeretet választásuk szerint forintban történő hitelezésre is felhasználhatják

a forintpillér feltételei szerint.

Tartható a kkv-hitelállomány bővülése

Az MNB előrejelzése szerint a kkv-hitelállomány növekedése az elkövetkező két évben, a Növekedési Hitelprogram lezárását követően is a fenntartható gazdasági növekedést támogató 5-10 százalékos sávban alakulhat, amit a bankok közötti intenzívebb verseny és az élénkebb gazdasági növekedés is alátámaszt.

Az elkövetkező években a hitelgarancia szerepe felértékelődhet, ami a garanciaszervezetek nagyobb aktivitásán keresztül tovább támogathatja a kkv-hitelezés élénkülését. Emellett jelentős összegben állnak vissza nem térítendő és visszatérítendő EU-s források egyaránt a hazai kkv-szektor rendelkezésére, miközben az elmúlt években végrehajtott kamatcsökkentéseknek köszönhetően a hitelintézetek piaci alapú hiteltermékei is egyre kedvezőbb feltételek mellett érhetők el.

Az NHP lezárását követően

a piaci alapú hitelezésnek kell teret nyernie,

amelyet még két évig támogat az MNB – szintén a Növekedéstámogató Program részét képező – Piaci Hitelprogramja is.