Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Egyesült Államokban sok kisebb energiacég papírja mutatott látványos erősödést, miután a múlt héten az OPEC tagjai megállapodtak arról, hogy napi 1,2 millió hordóval csökkentik az olajkitermelésüket. Ezzel párhuzamosan a nem OPEC országok, köztük Oroszország, napi 600 ezer hordós csökkentés mellett kötelezték el magukat.
Ennek eredményeképpen a felfedezésben utazó Whiting Petroleum 25 százalékot, az olajmezőkkel kapcsolatos szolgáltatásokkal foglalkozó RPC 16 százalékot, a mélyvízi fúró Transocean 15 százalékot, míg a finomításban érdekelt Sunoco 13 százalékot erősödött.
Az izmosodás azonban sokkal mérsékeltebben érintette a nagy olajcégek részvényeit
– írja a MarketWatch elemzése. A Royal Dutch Shell vagy a Chevron mindössze 3 százalék körüli emelkedést produkált, de az Exxon Mobil csupán kevesebb mint 1 százalékot volt képes javulni.
Mindebből pedig az elemzés számára az következik, hogy az óriásvállalatok gyengesége strukturális jellegű, vagyis a befektetőknek érdemes kiemelt óvatossággal fordulniuk ezen cégek felé.
Némileg leegyszerűsítve a helyzetet, de ki lehet mondani, hogy a legnagyobb cégek problémái alapvetően a keresleti és a kínálati trendekből fakadnak. A kínálati oldalon ugyanis
a piac jóllakottsága feltehetően folytatódni fog a következő időszakban.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a világ olajkínálata a 2013 kezdetén mért napi 90,4 millió hordóról 97,2 millióra bővült az idei év harmadik negyedévének végére. Ez 8 százalékos emelkedést jelent mindössze három év alatt, és azt eredményezte, hogy a fekete arany árfolyama a 90 dollár körüli szintekről a jelenlegi 50 dolláros árfolyamig esett.
Ennek egy igen fontos eleme, hogy az Egyesült Államok egyre jobban megerősödik mint globális szuperhatalom az energiapiacon. Az elmúlt évtized amerikai teljesítménye lenyűgöző, ha azt nézzük, hogy 2006-ban még csak kevesebb mint napi 5,1 millió hordót termelt az ország, ami 2015-re 9,4 millióra emelkedett.
Ez 84 százalékos bővülésnek számít,
és ha figyelembe vesszük, hogy a múlt heti, összesen 1,8 millió hordós kitermelés-csökkentésről szóló megállapodás az USA teljesítményének csak nagyjából az ötödét teszi ki, akkor a javuló amerikai trendek mellett az egyezség is más színben tűnhet föl.
A háttérben egyrészt az amerikai palaolaj-szektorban működő vállalatok alacsony olajárakkal szembeni ellenálló képessége áll, másrészt a fekete arany iránti globális kereslet folyamatos zsugorodása – köszönhetően a megújulók, az elektromos autók, valamint más, alternatív forrásokat működtető megoldások terjedésének. Ennek következtében pedig – olvasható az elemzésben – az OPEC döntése ellenére is stagnálhat, vagy akár tovább is csökkenhet az olajpiaci kereslet.
Jóllehet nem várható a nagy olajcégek összeomlása a közeljövőben, az jól látszik, hogy a fent vázolt környezetben a kisebb vállalatok sokkal jobban tudnak manőverezni, mivel egyszerűbben tudják átszervezni a működésüket és a költségvetésüket.
Kiváló ellenpélda a 360 milliárd dolláros óriás, az Exxon, amely idén bejelentette, hogy csökkentheti a tőkeberuházásait, miközben ragaszkodik ahhoz, hogy ebben az évben nagyjából 23 milliárd dollárt költsön új olajmezők fejlesztésére. Mindezt nagyrészt azért, hogy
a folyamatos növekedés képét sugározza a befektetőknek,
illetve mert muszáj finanszíroznia a masszív működését. Nem mellékesen az Exxon 46 milliárd dolláros adósságon ül, és éppen idén veszítette el AAA hitelminősítését.
Mindebből az sem következik, hogy a kisebb kitermelők biztos fogadást jelentenének a befektetők számára – vonja le a következtetést az elemzés. Arról van szó csupán, hogy a jelenlegi trendek alapján az óriásvállalatok a jövőben is kedvezőtlen hosszú távú kilátásokkal küzdhetnek majd, miközben részvényeiknek igen csekély esélyeik lesznek a felülteljesítésre.
