Kolbász, tök és káposzta, ez ám az ütős téli vacsora

tök tarja kolbász káposzta dió gyömbér
Vágólapra másolva!
A tél ízei nemcsak külön, de egyben is remekül működnek: aki szereti a kolbászt, a tököt, a káposztát meg a gyömbért, nyugodtan keresztezze az alapanyagokat. 
Vágólapra másolva!

Minden sült receptet, amiben káposzta van, hajlamosak vagyunk elzászinak hívni. Most ettől dafke is eltekintünk, legyen valami jó hazai neve,

úgy sincs benne semmi, ami idegen a magyar gasztrokultúrától.

De hát az ott gyömbér, ázsiai, ingathatják fejüket páran, de felesleges – az archaikus magyar konyha egyik alapfűszere volt, csak az Amerika felől beszivárgó paprika kiszorította. Pillantsanak csak bele a legendás és mai napig jól használható 1698-as, Tótfalusi által jegyzett szakácskönyvbe: vagy másfél száz említése van a fűszerként és gyógynövényként ugyanúgy ismert gyökérgumónak.

Nem piszkos, csak szénacél Forrás: Zirig Árpád

A legnagyobb előnye, hogy sokrétű:

ha keveset használunk, éppen csak kikerekíti az ízeket, ha jól megtoljuk vele az ételt, domináns lesz, ami szintén nagyon finom

végeredményt adhat. Szóval, ha nem elzászi a káposztás receptünk, akkor legyen mondjuk verőcei rakott tök, olyan még úgysem volt. Egyszerű recept, bár időigényes – örömmel gondoltam ki egyszer a boltba ballagáskor, és estére megelégedetten nyugtáztam: ez bizony működik.

Hozzávalók:

  • 1 kicsi sütőtök
  • 400 g sertéstarja
  • 400 g kolbászhús
  • 100 g savanyú káposzta
  • 4 gerezd fokhagyma
  • fél marék dióbél
  • gyömbér ízlés szerint
  • 2 dl 30%-os főzőtejszín
  • bors
  • metélőhagyma (snidling)
  • 1 dl búzasör

Keressük elő a fiókból a családhoz évtizedek óta hűséges bárdot, majdnem minden háztartásban van ilyen.

Sokan egyáltalán nem használják, pedig a régi szénacél ugyan beszürkül és foltos, de jól tartja az élét, és súlyánál fogva több konyhai feladatra is alkalmas.

Képzeljük csak magunk elé ellenségünk fejét, és nyissz, csapjuk ketté a tököt. Rögtön jobb, ugye? Kanállal kaparjuk ki a magokat, majd éles késsel pucoljuk meg a tököt. Krumplihámozóval is lehet, de tapasztalatom szerint egy kézbe illő kisebb penge sokkal hatásosabb. Nagyjából félcentis szeletekre vágjuk, majd a felét terítsük el a kikent sütőedény alján.

Félcentis szeletekre vágjuk Forrás: Zirig Árpád

A+B-közép

Sokan ugyan a zsírmentesebb, homogén vágatú karajt kedvelik, de a picit zsírosabb, zaftos tarja jobb lesz nekünk. 40 dekát felcsíkozunk, remek társa lesz a kolbászhúsnak, ami viszont keményebb dió.

Aki falun, vidéken lakik, és saját maga vagy rokonai ölnek disznót, jobb helyzetben van,

mint a belvárosiak, de mindenkinek kívánom, hogy megtalálja a megbízható hentest a maga közelében.

40+40 deka Forrás: Zirig Árpád

Szóval a tarja tömegével megegyező kolbászhúst kikészítünk, majd egy jókora serpenyőben együtt összepirítjuk. Zsiradék nem nagyon kell alá, a kolbászból jó sok kisül majd. Nagyjából 3 percig hőkezeljük kis sóval és frissen őrölt fekete borssal, majd 1 deci búzasört öntünk rá, és 5 percig pároljuk.

Nem kell sok

A húst átkanalazzuk a tökre, vigyázva arra, hogy a zsírt ne vigyük át, különben nagyon tocsogós lenne a végeredmény. A serpenyőből öntsük ki a zsírt, dermesszük ki, jól lesz az reggelire. Ami az edény falán marad, pont elég ahhoz, hogy megpirítsuk rajta a káposztát. Simán belemehetne nyersen is, de

a megsütögetettnek van egy kis plusz íze, pláne ha egy fél marék diót is hozzádobunk.

Reszeljünk egy kis gyömbért, én púpozott teáskanálnyit javasolok. Diszkréten süssük össze a káposztával, majd terítsük el a hús fölött.

Káposzta, dió és gyömbér Forrás: Zirig Árpád

Rálocsolunk két deci 30 százalékos tejszínt, meghintjük friss, vágott snidlinggel – ugye, önöknek is nő az ablakban? – majd a maradék tökszeletekkel betakarjuk. Ha rám hallgatnak, azt csinálnak, amit akarnak, de sajtot ne reszeljenek rá. Nem rontaná el, de fölösleges, pláne, ha csak ipari kamutrappista van a kisboltban.

És erre jön még egy réteg tök Forrás: Zirig Árpád

Adjunk időt neki

Most jön a lényeg, a sütés. Ez az egyetlen igazán időigényes rész, igaz, közben nincs semmi dolgunk, hisz lefedve 4 órát adunk neki 110 fokon – pont, mint anno Széll Tamás a legendás rakott krumplijának.

A tök hálásabb, mint a burgonya, hiába lesz vajpuha, ennyi idő alatt sem veszti el az alakját,

nem válik kásává, majd csak a villánk hegyén érezzük, milyen lágy.

Hurrá, megsült Forrás: Zirig Árpád

Ha lejárt a 240 perc, vegyük le a fedőt, csavarjuk fel 220 fokra a sütőt, kapcsoljuk át légkeverésre, és kicsit szárítsuk át, pirítsuk meg a felső tökszeleteket. Amikor úgy 10 perc után kezd barnulni, vegyük is ki, majd negyed óra pihentetés után tálaljuk. Benne lesz az összes tipikus téli íz, nagy barátságban borul össze a kolbász a hússal, a gyömbér a tökkel, a káposzta a dióval.

Nem a legszebben fotózható étel, de nagyon finom Forrás: Zirig Árpád