Vágólapra másolva!
Az iparjogvédelmi oltalmi jogokat (szabadalom, használati minta, védjegy, formatervezési minta) legtöbbször nem csak arra használják, hogy a jogosult az adott jogot kizárólagosan használhassa, hanem azért is, hogy a jogosult mások számára a használatra díjfizetés ellenében engedélyt, licenciát adjon. Bár jellegében eltérő ügyletet érint, de ide sorolható a jogok valamely harmadik személyre történő átruházása - hívta fel a figyelmet a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szabadalmi ügyvivője.
Vágólapra másolva!

A hasznosítási engedély adására vonatkozó törvényi szabályok a felek számára nagyon nagy szerződéskötési szabadságot adnak, azonban van néhány körülmény, melyekre a jogosultnak az ilyen ügyleteknél fokozottan kell figyelni, mert ezeknek a körülményeknek a figyelmen kívül hagyása később nagyon komoly kellemetlenséggel járhat.

Az itt említendő körülmények jellegükben eltérnek szabadalmi (használati mintaoltalmi) illetve védjegy ügyletek esetében, ezért először ezek közös feltételeit említjük, majd rátérünk az eltérésekre – utalt rá Lantos Mihály.

A közös feltételek

Az első fontos körülmény a jogosultnak az a kötelezettsége, hogy a hasznosítónak a hasznosítási szerződés egész tartama alatt köteles helytállni azért, hogy harmadik személynek nincs az engedélyezett jogra vonatkozó olyan joga, amely a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza. Ez a kikötés egyaránt érvényes szabadalmakra és védjegyekre, bár tartalmuk a legtöbb esetben eltérő.

Sokan ezt a kötelezettséget csak arra az esetre értelmezik, hogy a jogosult nem engedélyezhet másoknak olyan jogokat, amelyek ütköznek a korábban általa (vagy jogelődje) által kiadott engedélyekkel. Erre példa, ha adtunk egy hasznosítónak nem kizárólagos jogot a szabadalom vagy védjegy hasznosítására, akkor ezt követően másnak már kizárólagos jogot nem adhatunk, illetve ehhez a korábbi engedélyt meg kell szüntetni.

Nem kizárólagos jogok engedélyezése esetében is vigyázni kell arra, hogy a hasznosítók a szerződések esetleges rossz megfogalmazása miatt nem kerüljenek a szabad hasznosítást gátló helyzetbe. Ide tartozik például, ha egy jogot mástól megszereztünk, akkor ügyelni kell arra, hogy a jogelődünk nem adott-e olyan jogokat harmadik személyek részére, melyek a mi szabadságunkat korlátoznák.

A jogosult második kötelezettsége, amire ügyelni kell, a tájékoztatás kötelezettsége, mely szerint a szabadalom vagy a védjegy jogosultja köteles a használót a szabadalomra vagy a védjegyre vonatkozó jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni.

Ebbe a második kötelezettségbe nagyon sok körülmény beletartozik, és a két említett követelmény esetenként össze is kapcsolódik.

Minkét jog esetében közös lehet olyan körülmények említése a hasznosító részére, amikor a jog tárgyát képező dolog használatához hatósági vagy egyéb engedély megszerzése szükséges, azaz a hasznosítási engedély önmagában még nem jogosítja fel a hasznosítót a megoldás használatára. Ide sorolható ezenkívül számos olyan körülmény, melyről a jogosultnak tudomása van vagy lehet, és amelyekkel kapcsolatban a tájékoztatási kötelezettség fennáll.

Az eltérések és jelentőségük

A közös feltételeken kívül érdemes a szabadalmak és védjegyek között fennálló eltérésekről is szót ejteni – mutatott rá a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szabadalmi ügyvivője.
Szabadalmak esetében ismert a függő szabadalmak létezése, ami azt jelenti, hogy egy szabadalmazott megoldás egy korábbi szabadalom oltalmi körébe esik, és a fiatalabb szabadalom nem hasznosítható a korábbi szabadalom jogosultjának az engedélye nélkül. Ilyen esetben a tájékoztatás kötelezettsége a licencia adó felet feltétlenül terheli.

Felmerül ugyanakkor a kérdés, lehet-e a licencia adót felelősségre vonni olyan esetekben, amikor a hasznosítási szerződés megkötésekor nem volt tudomása arról, hogy szabadalmát csak egy korábbi szabadalom jogosultjának az engedélyével lehet hasznosítani? Más szavakkal ugyanezt kifejezve, kötelezhető-e a szabadalmas egy alapos szabadalomkutatásra hasznosítási szerződés kötésekor

Lantos Mihály szerint erre a kérdésre egyértelmű válasz nem adható, különösen, ha a licencia adó szabadalmának az érdemi vizsgálata során nem merült fel a korábbi szabadalom létezése, és erről tevékenysége keretében nem is tudhatott.

A hasznosítási szerződésbe éppen ilyen rejtett felelősség elhárítása érdekében érdemes megfelelő szövegezést alkalmazni, ami a licencia adó felelősségét kizárja. A felelősség ilyen szövegezés mellett sem zárható ki azonban, ha később bizonyítható, hogy a licencia adónak a korlátozó jogról volt tudomása.

Védjegyek esetében összetettebb a felelősségi helyzet. Vegyük a legvilágosabb esetet, amikor a védjegyjogosultnak több hasonló védjegye van, és hasznosítási engedélyt közülük csak az egyikre ad. A tisztesség és a fenti tájékoztatási kötelezettség megköveteli, hogy ilyen esetekre a licencia adó felhívja a hasznosító figyelmét, és megfelelő intézkedéseket tegyenek azzal kapcsolatban, hogy az engedélyezett jogok használata ne okozzon jogsértést vagy zavart.

Forrás: PhotoAlto/Michčle Constantini

Itt arra is ügyelni kell, hogy ha a felek megállapodnak is, az összetéveszthető védjegyek eltérő használata ne vezessen a fogyasztók megtévesztésére, mert ez a körülmény olyan, hogy alapot ad a hasznosítási szerződés megtámadására.

Ez a feltétel különösen igaz védjegyek átruházására, mert könnyen elképzelhető, hogy egy védjegycsalád valamely tagjának az átruházása a fogyasztók megtévesztését eredményezi. Több hasonló védjegy esetében ezért fokozott óvatossággal kell eljárni az esetleges ütközések és a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása szempontjából.

További körülmények védjegyek esetén

Védjegyek esetében további olyan körülmények is figyelembe veendők, melyek szabadalmak esetében nem értelmezhetők. Ezek között említendő a védjegyek hasznosítási kötelezettsége. Egy védjegy érvényessége megtámadható, ha a jogosult azt nem használta a öt évnél hosszabb ideig.

Bár ez a körülmény érvényességi feltétel, de nem orvosolhatatlan, mert a hasznosítás ismételt megkezdése megszakítja az öt évet, és ha az ismételt hasznosítást megelőzően senki sem indított megszüntetési eljárást a használat elmulasztása miatt, akkor az ismételt használat ezt a lehetőséget kizárja. Védjegyek esetében ezért a jogosult tájékoztatási kötelezettsége a hasznosítás kérdéseire is ki kell, hogy terjedjen, mégpedig a védjegy árujegyzékében szereplő áruk és szolgáltatások teljes körére.

Az utolsó körülmény, ami a felelősség kérdését felvetheti harmadik személyek korábbi védjegyei, melyek a hasznosításra engedélyezett védjeggyel összetéveszthetőségig hasonlók és az áruk/szolgáltatások is hasonlók. Kérdés: kötelezhető-e a védjegyjogosult az átruházást megelőzően teljes körű védjegykutatásra az ilyen esetlegesen ütköző jogok feltárása céljából?

Erre a kérdésre a válasz inkább nem, mint az igen, ugyanakkor, ha a körülményekből adódik, hogy a korábbi jogokról a licencia adónak tudomása kellett, hogy legyen, és erről nem tett említést, akkor felelőssége egyértelműen fennáll. Az itt említettekre tekintettel különösen jelentős a szerződésekben a jogot adó fél felelősségének okos kizárása vagy korlátozás – húzta alá végezetül a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szabadalmi ügyvivője.