Nagy dolgokra készülnek a gazdák

Szántóföldek Debrecen határában. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013-ban a termőföldárak 8,2 százalékkal voltak magasabbak az előző évhez képest, a legjelentősebb művelési ág, a szántó ára pedig 10,3 százalékkal drágult. A legdrágább területek Hajdú-Bihar, Tolna és Győr-Moson-Sopron megyében vannak, a legolcsóbbakat Nógrád megyében lehet találni. A tavalyi évben 22,5 százalékkal leginkább Hajdú-Bihar megyében drágult a szántóföld ára és a legtöbb földterület is itt, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát.

A gazdálkodási környezet javulására számít a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozóinak többsége a következő 12 hónapban – derült ki a Takarék Csoport második alkalommal ismertetett Takarék Agrárhangulati Indexéből. A jövedelmezőséget tekintve az agrárüzemek döntéshozóinak 33 százaléka javulást, 16 százalékuk romlásra prognosztizál, míg 51 százalék változatlanságra számít. Ugyanakkor a válaszadók mintegy 83 százaléka tervez beruházást a következő egy évben.

Az agrárium szereplőinek véleményét, várakozásaikat tükröző

index értéke 12,89 pont volt, szemben a negyedévvel ezelőtti 9,54 ponttal.

Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói között közel 13 százalékponttal többen vannak azok, akik javulást várnak gazdasági környezetükben, mint azok, akik romlásra számítanak. Az érték kisebb, ám érezhető emelkedéséből kiderült:

a döntéshozók javuló mértékben, de óvatosan optimisták.

Ami a jövedelmezőséget illeti, a válaszadók 51 százaléka számít idén változatlanságra, míg 33 százalékuk javulást, 16 százalékuk pedig romlást valószínűsít.

Fejlesztést tervez a gazdák többsége Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Beindulhatnak a beruházások

Az agrárvállalkozásokat ugyanakkor erőteljes beruházási szándék jellemzi:

a válaszadók mintegy 83 százaléka ruházna be a következő egy évben.

A felmérésben részt vevők több mint fele, 56 százaléka technikai fejlesztést, 45 százaléka az üzemméret növelését, 24 százaléka pedig a termelés technológiai színvonalának fejlesztését fontolgatja. Összességében

a válaszadók 76 százaléka gazdálkodása fejlesztésében, 22 százaléka a szinten tartásában,

2 százaléka pedig visszafejlesztésében gondolkodik. Csökkent a különbség, de az állattartók beruházási kedve továbbra is magasabb, mint a növénytermesztőké, ami részben a pályázatok motiváló hatására utal.

Forrás: Takarékbank

Mérsékelt hitelfelvételi kedv

A beruházásban gondolkodó agrárvállalkozások

55 százaléka tervez önerőt, 31 százaléka támogatást, 48 százaléka pedig hitelt igénybe venni.

Az összes válaszadó közel egynegyede (24 százalék) mindhárom forrásból tervezi a finanszírozást. 25 százalékuk csak önerőből, 1 százalékuk csak támogatásból fizetné a beruházást, míg a kizárólag hitelből fejlesztők aránya mindössze 0,4 százalék. 32 százalékuk a háromból két forrás felhasználását tervezi (19 százalék önerő+támogatás, 10 százalék önerő+hitel, 2 százalék hitel+támogatás). A fennmaradó 17 százalék viszont nem számol beruházással.

A támogatás igénylését tervezők aránya még nagyobb az összes megkérdezett körében. Ugyanis

a válaszadók 58 százaléka pályázna agrártámogatásra

a következő egy évben, míg 39 százalékuk vissza nem térítendő támogatás igénybevételét tervezi. Összességében azonban továbbra is mérsékelt a mezőgazdasági vállalkozások hitelfelvételi kedve annak ellenére, hogy a fejlesztőbarát környezet adta lehetőségek kiaknázásának a saját forrás korlátozottsága a legnagyobb akadálya. A válaszadók 37 százaléka venne fel hitelt gazdasága számára a következő egy esztendőben.

Forrás: Takarékbank

Szükség van a munkaerőre

A beruházást tervezők jelentős része új alkalmazottak felvételével is számol, de a foglalkoztatottak megtartására és/vagy létszámbővítésre számítók aránya a teljes mintát tekintve is jelentős. A foglalkoztatottak száma változatlan marad a válaszadók több mint négyötödénél, míg 17 százalékuk növekedést, 2 százalékuk pedig csökkenést vár e téren a következő egy évben.

A Takarék Agrárhangulati Index úgynevezett egyenleg típusú kompozit index: minden egyes kérdésnél meghatározzák, hogy milyen mértékben tér el a javulást (növekedést/bővülést) várók száma a romlást (csökkenést/visszafejlődést) várókétól. Az index értéke -100 és +100 közötti skálán alakulhat, amely 100-as értéket vesz, amennyiben minden válaszoló javulást, és mínusz 100-at mutat, amennyiben kivétel nélkül minden válaszoló romlást vár.

A kutatás kérdőíve a gazdálkodók saját helyzetének megítélésére, jövőre vonatkozó elképzeléseire, beruházási szándékaira, hitelfelvételi terveire, a támogatások igénybevételére, a gazdálkodás hatékonyságának növelésével kapcsolatos elképzeléseire fókuszál, esetenként az ágazattal kapcsolatos szezonális kérdéseket tartalmaz. A válaszadók 97-100 százaléka döntéshozó, fennmaradó részük döntésbefolyásoló a szakterületén. Az ötszáz fős minta az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtókra nézve reprezentatív. A Takarékbank a felmérést negyedéves gyakorisággal végzi stratégiai partnere, az AgroStratéga közreműködésével.