Menekülnek a brexit és az adók elől a londoni gazdagok

A picture shows "For Sale" and "Sold" boards outside properties for sale on a residential street in south east London on December 29, 2016. Residential real estate prices in the United Kingdom rose by 4.5% in 2016, but their growth slowed markedly in London as Brexit raised a cloud of uncertainty in the housing market. / AFP PHOTO / Justin TALLIS

A válság óta nem csökkentek olyan gyorsan a londoni ingatlanárak, mint most, különösen a belső, legdrágább kerületekben markáns a változás. A háttérben az adóemelés mellett a brexittel kapcsolatos félelmek állnak, az áresés ugyanis a népszavazás óta folyamatos.

Utoljára a pénzügyi válság idején estek olyan mértékben az ingatlanárak Lodonban, mint most. Egy év alatt 4,2 százalékos árcsökkenést regisztráltak az ingatlanközvetítők a főváros legdrágább, belső kerületeiben.

Igaz, egy ház vagy lakás ára még így is csillagászati, átlagosan 636.777 fontra (körülbelül 230 millió forintra) tehető,

de londoni viszonylatban az utóbbi év árcsökkenése jelentős.

Az árak a tavaly júniusi népszavazás óta csökkennek, különösen az úgynevezett hard brexit okozta félelmek miatt. A lakásárak már tavaly 11,5 százalékkal zuhantak, az uniós kilépés és az ingatlanadók emelése miatt,

ingatlanszakértők szerint árcsökkenés körülbelül fele írható a magasabb adók rovására.

Eladó ház London belső részén. Forrás: AFP/Justin Tallis

Miközben a legdrágább lakások viszonylag egyre olcsóbbak, úgy London külső kerületeiben minimális, 1,2 százalékos emelkedést mértek, ami a tavalyi zuhanás utáni csekély korrekcióra utal.

Országosan egyébként 2,2 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak éves szinten, vagyis a brexittel hátrányosabb pozícióba kerülő, londoni székhelyű pénzügyi szektor egy részének más európai városokba költöztetése állhat az ingatlanpiaci folyamatok mögött.

A legnagyobb bankok több ezer alkalmazottat költöztetnek a Cityből az EU-ba a brexit közeledtével. Forrás: Photononstop/Calle Montes/Photononstop/Calle Montes

A Nemzetközi Valutaalap egyébként a napokban hozta nyilvánosságra azt az elemzését, amely szerint

öt év múlva Nagy-Britannia kikerül a világ öt legerősebb gazdasága közül.

Az országok össz-GDP-je alapján számolt rangsor szerint

az USA, Kína, Japán, India és Németország után következik csak Nagy-Britannia

- legalábbis a valutaalap számításai alapján.

Ez egyfelől a brit kereskedelmi kapcsolatok átrendeződéséből fakadó veszteségnek, másrészt India gyors, közel tíz százalékos éves növekedésének köszönhető. A valutaalap előrejelzése szerint a brexit utáni években mindössze évi 1,5-2 százalékos gazdasági fejlődés várható a briteknél.