A 10 legnagyobb amerikai technológiai cég 545 milliárd dollárnyi készpénzt tárol külföldön, elsősorban adóoptimalizálási szempontok miatt. Ez az összeg pedig most elsősorban arra vár, hogy a Trump adminisztráció valóban csökkenti-e a jelenleg 35 százalékos adórátát, melyet a hazavitel esetén a cégeknek meg kellene fizetniük – írja a The Wall Street Journal.
Az adócsökkentési kilátásokkal kapcsolatos homály azonban most már a tőzsdét is elérte a múlt héten. A Nasdaq ugyanis közel egy éve nem látott gyenge napot is produkált, de az Apple is kapott egy 3,4 százalékos pofont. Nem véletlen, hogy ez a téma az Apple papírját komolyan érinti, mivel
a vállalat 230 milliárd dollárt parkoltat külföldön,
amivel messze a legnagyobb offshore készpénzállománnyal rendelkezik a technológiai cégek között.
Ezzel együtt a bizonytalanságok visszafogják az esetleges nagy üzletekkel kapcsolatos várakozásokat is, melyeket korábban a készpénzállomány hazavitelének lehetősége fűtött. Míg korábban még olyan fantáziák is teret kaptak, miszerint az Apple akár megvehetné a Netflixet vagy a Disneyt, mostanra ott tartunk, hogy a kisebb cégek is kezdenek nehezebb helyzetbe kerülni. Ezek értéke ugyanis csökkenhet azzal, ha egyre csekélyebb az esélye annak, hogy egy óriás esetleg megveheti őket.
Mindazonáltal
a külföldön tárolt készpénz a jelenlegi formájában is hasznosítható az Egyesült Államokban.
Az Apple esetében például ez a tőke támasztotta meg a cég adósságnövekedését, amelyből részvény-visszavásárlásokat, illetve osztalékemelést finanszíroztak. A Microsoft, az Oracle és a Cisco Systems szintén ezeket a pénzeket tette oda a hitelfelvételek mögé. Ez a négy cég egyébként a kombinált piaci értékük 28 százalékát tartják külföldön készpénzben.
Emellett a készpénzállomány
segít visszafogni a cégek igen magas értékeltségeit is.
Az Apple részvénye például 16-szoros áron forog a várható nyereségéhez képest, amely ötéves csúcsnak számít. Ha azonban levesszük ebből a nettó készpénzállományát, akkor már csak 12,7-szeres az értékeltség. A Google mögött álló Alphabet, illetve a Microsoft esetében a nettó készpénzállomány kizárásával 14, illetve 9 százalékos értékeltség zsugorodás következik be.
Az sem elhanyagolható szempont azonban, hogy
a sokak által várt nagy üzletek egyáltalán nem biztos, hogy összejönnek, ha a technológiai gigászok hazaviszik a pénzeiket.
Miközben továbbra is tartják a vonzerejüket a befektetők szemében, a Microsoft például még mindig a LinkedIn tavalyi felvásárlásával van elfoglalva, a Google és az Amazon pedig inkább kerülte a jelentősebb üzleteket az elmúlt időszakban.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy a külföldi készpénzállomány hazatelepítése ne járna igen kedvező hatással. Arról van szó csupán, hogy a legnagyobb technológiai társaságok most abban a kedvező helyzetben vannak, hogy egyáltalán nincsenek rászorulva ezen tőke gyors otthoni felhasználására.