Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ázsia évszázada lehet a 21., miután a 19. századot Nagy-Britannia, a 20. századot pedig az Egyesült Államok ereje és hatalma uralta. Mivel számos piaci elemző és befektető készül az ázsiai szuperhatalmak felemelkedésére, nagy kérdés, a befektetők hogyan tudnak profitálni a folyamatból.
Világosan látszik, hogy Kína és India már most is lenyűgöző számokkal rendelkezik – írja Frank Holmes, a U.S. Global Investors elemzője. Ez a két ország adja ugyanis a Föld teljes lakosságának majdnem 40 százalékát. Eközben pedig mindkét feltörekvő piac igen vonzó befektetési lehetőségeket kínál, különösen azoknak, akik szeretnék enyhíteni az amerikai részvénypiaccal járó kockázatokat.
Mindeközben a két ország drámai növekedést produkált az elmúlt fél évszázadban. Míg 1970-ben egyik gazdaság sem tudott jelentősen hozzájárulni a globális GDP-hez, idén júniusban ez a kép már teljesen máshogy fest.
Kína immáron a világ GDP-jének több mint 15 százalékát adja, India pedig több mint a 3 százalékát.
Ezzel Kína az USA mögött a világ második legnagyobb gazdaságának számít, de India is olyan országokat szorít maga mögé a hatodik helyezésével, mint Franciaország, Brazília vagy Olaszország.
Ez a trend pedig várhatóan a jövőben is folytatódni fog. Nemrégiben a PricewaterhouseCoopers (PwC) közzétett egy tanulmányt, amelyben azt jelezték előre, hogy
2050-re Kína és India a világ első és második legnagyobb gazdasága lesz vásárlóerő-paritáson.
A korábban említett Indonézia azért érdekes, mert az évszázad közepére, ezen számítás alapján, az ázsiai országok közül maga mögött hagyhatja Japánt, és a negyedik helyre futhat be az Egyesült Államok mögött.
Nem meglepő, hogy a befektetőket leginkább a kínai és az indiai középosztály számának és vásárlóerejének egyre lendületesebb erősödése izgatja. Minél többen tartoznak ugyanis ezen csoporthoz, annál nagyobb fogyasztásra és annál több beruházásra lehet számítani.
Ráadásul 2015 októberében a Credit Suisse már arról számolt be, hogy a kínai középosztály létszáma a történelemben először haladta meg az amerikai középosztályét (109 millió a 92 millióval szemben).
Ahogy pedig a jövedelmek erősödnek, egyre nőhet a kereslet például a luxusjavak, az autók vagy a turizmus iránt.
Mindeközben Kínában már eddig is drámaian nőtt az életszínvonal. A Deloitte szakértője szerint a kínai feldolgozóipar órabérei ma már meghaladják a Latin-Amerikában mért béreket – Chilét kivéve. Mi több, a kínai bérek már megközelítik az olyan, alacsony jövedelmű európai országok bérszínvonalát is, mint Görögország vagy Portugália.
Az életszínvonal rohamos javulását mutatja, hogy előretekintve 2030-ba,
a várakozások szerint Kínában egymilliárd ember tartozik majd a középosztályhoz.
Összevetésképpen, ez háromszor akkora, mint az Egyesült Államok teljes jelenlegi lakossága.
Mindemellett Indiában várhatóan 475 millióan élnek majd a középosztályban, de az ázsiai gazdaság már így is a leggyorsabb növekedést produkálja a G20 országok között – a Morgan Stanley becslése szerint India éves növekedése eléri a 7,9 százalékot. Ehhez pedig a bérek és a nyugdíjak folyamatos bővülése párosul, ami erősen támogatja a fogyasztást is.
A demográfiai trendek Indiában szintén igen kedvezőnek mondhatók, ahogy az átlagéletkor 29. Összevetésképpen, Kínában nagyjából 37, míg Japánban 48.
Ráadásul 2020-ra az indiai lakosság több mint 64 százaléka 35 év alatti lehet.
A nem is olyan távoli jövőben tehát India a világ legnagyobb munkaképes korú népességével rendelkezik majd.
Nem véletlen tehát, hogy a befektetők is készülnek a változásokra. Amellett, hogy a kínai középosztály, az amerikai minta alapján, mindenekelőtt három szektort pörgethet föl, Holmes a kínai és az indiai részvényindexek mellett iparágakat és vállalatokat is kiemelt.
Az érdekeltségébe tartozó China Region Fund (USCOX), amely a június 12-ig tartó egy évben 35 százalékot erősödött, olyan területekbe fektet, mint az autógyártás (Geely Automotive, Great Wall Motor), a gyógyszeripar (CSPC Pharmaceutical, Sinopharm) vagy az információs technológia (Tencent, NetEase).
