Nem jogsértő, hogy nem haltak meg a nővérek

A francia legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte azt az ítéletet, amely korábban elmarasztalta a Bajor Állami Operaházat amiatt, hogy megváltoztatva adta elő Francis Poulenc A karmeliták párbeszédei című operáját. Ezzel kimondták, hogy nem sért szerzői jogokat a müncheni operaház Poulenc-rendezése.

München Forrás: Thinkstock

Francis Poulenc francia zeneszerző örökösei 2012-ben keresetet indítottak Dmitrij Csernyakov rendezése ellen: panaszuk szerint a rendező meghamisította A karmeliták párbeszédei című opera zárójelenetét.

Elsőfokon a vádat elutasították,

másodfokon azonban a szerzői jog megsértéseként értékelték az esetet. Ez utóbbi döntést helyezte hatályon kívül a legfelsőbb bíróság.

Dmitrij Csernyakov orosz rendező Poulenc először 1957-ben bemutatott darabját vallási pszichodrámaként rendezte újra a müncheni operaházban 2010 márciusában.

A francia zeneszerző legismertebb műve

16 karmelita nővérről szól, akiket a francia forradalom idején lefejeztek.

Csernyakovnál azonban csak a főszereplő, Blanche de la Force hal meg. A történet során a nővérek kollektív öngyilkosságot terveznek, Blanche azonban megmenti a többieket, mielőtt felrobbantja magát.

A mű fő üzenetét tiszteletben tartja a darab, a nővérek ugyanis készen álltak a halálra, még akkor is, ha végül megmenekültek"

- mondta Judith Adam-Caumeil ügyvéd.

Amennyiben bármelyik résztvevő úgy dönt, az eset egy fellebbviteli bíróság elé kerül. A döntés után az operaház bejelentette, hogy ismét kapható lesz az előadás DVD-n, a darabot pedig a 2020-2021-es szezonban ismét bemutatják.

A mű alapját valós történelmi események adják. A francia forradalmat követően, a jakobinus diktatúra terrorja idején ezreket végeztek ki a párizsi Place de la Révolution-on, köztük 16 compiegne-i karmelita nővért 1794. július 17-én. A visszaemlékezések alapján

az apácák méltósággal viselték az ítéletet, megújították fogadalmukat és zsoltárokat énekelve vonultak a vérpadhoz.

Az opera címe - A karmeliták párbeszédei - sokatmondó: a nővérek egymással, világi testvéreikkel és Istennel folytatott beszélgetései, imái adják a mű cselekményének gerincét. Poulenc nagy hangsúlyt helyezett a szövegre, zenéjét is ennek rendelte alá.

Az 1950-es évek alatt született darabok közül ez az egyetlen francia opera, amelynek sikerült máig tartó, rangos helyet kivívnia a nemzetközi repertoárban úgy, hogy misztikus, vallásos témát állít a történet középpontjába.