A legtöbben az élelmiszerekre és a netszolgáltatásra panaszkodnak

Budapest, 2008. december 16. Biztonsági hőkapcsoló nélküli, „öngyulladó” hajszárító a Pocsék Áruk Fóruma elnevezésű sajtótájékoztatón, amelyet a Csillagszóró 2. ellenőrzés során foglaltak le. MTI Fotó: Füzesi Ferenc

A második negyedévben tovább javult a fogyasztóvédelmi tájékozottság, és némileg erősödött a kereskedők iránti bizalom az előző negyedévhez képest – derül ki a Fogyasztóvédelmi Index aktuális értékeiből.

A termékekkel, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok aránya immár nem tér el alapvetően a nyugat-európai tendenciáktól. A CP Contact és a Nielsen 800 fős reprezentatív mintán végrehajtott közös kutatásán alapuló, negyedévente közzétett Fogyasztóvédelmi Index szerint a válaszadók 15 százaléka valamilyen termékre, 18 százaléka pedig valamilyen szolgáltatásra tett panaszt egy éven belül.

A termékek közül a legtöbb probléma az élelmiszerekkel van (a reklamálók 40 százaléka ezzel a termékkörrel kapcsolatban fogalmazott meg panaszt,ezt követik a cipők (27 százalék), illetve a ruházati termékek (20 százalék).

A szolgáltatások közül a válaszadók legnagyobb mértékben az internet-szolgáltatásokkal voltak elégedetlenek (28 százalék), ezt követték a telefonos (21 százalék), valamint a banki (18 százalék) szolgáltatások. Érdemes megemlíteni, hogy a nyár beköszöntével az utazási irodák említése májusról júniusra szignifikánsan, kettőről hét százalékra nőtt.

„A fogyasztói panasszal élők aránya nem mutat szignifikáns különbséget a Nyugat-Európában tapasztalt értékektől" – magyarázza Siklósi Máté, a CP Contact ügyvezető partnere. –

Jelentős ugyanakkor az eltérés abban, hogy Magyarországon eredménytelen reklamáció esetén jóval kevesebben lépnek tovább igazuk kiharcolása érdekében, ami a hazai vásárlók alacsonyabb fogyasztóvédelmi tudásszintjével magyarázható.

A fogyasztói tájékozottság szintje mindazonáltal lassan javuló tendenciát mutat. Erre az egyik leginkább alkalmas mutatószám a szavatossági idő megfelelő ismerete. Tekintettel arra, hogy az élelmiszerek után a cipőkkel kapcsolatban érkezik a legtöbb fogyasztói panasz, a tájékozottságot az e termékkategóriához kapcsolódó szavatossági idő helyes említésének arányával mérhető a legegyszerűbben.

Archív MTI Fotó: Füzesi Ferenc Forrás: MTI/Füzesi Ferenc

A kérdésre helyesen válaszolók aránya 2017 második negyedévében 6,7 százalék volt, ami 0,4 százalékponttal haladja meg az előző negyedévben mért 6,3 százalékos mértéket. Ez azért annyira nem jó arány annak fényében, hogy 2013 óta ugyanaz a szabályozás.

A kereskedőkkel szemben tanúsított fogyasztói bizalom alakulása szintén fontos jelzőszám. A válaszadók jelentős része félrevezetésnek értékeli, ha a kereskedő vagy a szolgáltató hibásan értelmez egy fogyasztóvédelmi szabályt. A bizalmatlan vásárlók aránya 2017 második negyedévében 50,7 százalék volt, egy százalékponttal kevesebb, mint negyedévvel korábban.

Ugyanakkor fokozatosan növekszik – jelenleg 36,3 százalék – azok aránya, akik e tévedést a kereskedő ismerethiányával magyarázza. Mindez reális reflexió lehet arra a tényre, hogy a kereskedelemben is egyre súlyosabb a munkaerőhiány, így a kereskedők egyre gyakrabban kénytelenek kevésbé felkészült munkatársakat is alkalmazni.