Nőtt a szarvasmarha-állomány

A holstein-fríz fajtájú szarvasmarhákon végzett kísérletek eredményei még a kutatókat is megdöbbentették

A világ marhahús-kereskedelme tovább élénkül, és kedvezőek a nemzetközi piac kilátásai, ami jó lehetőség a magyar szarvasmarha-ágazat számára - mondta Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Bonyhádon.

A magyar élelmiszergazdaság a feldolgozott termékekkel az Európai Unió piacai mellett Oroszország, Kína, a Közel-Kelet és Törökország ellátásába is bekapcsolódhat - tette hozzá. Az államtitkár nagy előrelépésnek nevezte, hogy újra elindult a törökországi marhahús-export, miután a török hús- és tejtanács 2018. végéig vámmentesen importálhat élő állatokat, frissen vágott és fagyasztott húsokat.

A vámmentes import mennyiségét 500 ezer darabban határozták meg.

A húshasznú szarvasmarha magas támogatási szintje 2020-ig biztosan fennmarad - tette hozzá. Zsigó szerint az állattenyésztés és húsfeldolgozás területén biztató adat, hogy az Európai Unióban 2010 és 2016 között Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban a szarvasmarha-állomány. A kétéves, nemzetközi tejpiaci válság ellenére a tejelő marhaállomány nyolc százalékkal bővült, a húshasznú marhaállomány pedig hat és fél év alatt megkétszereződött.

Az intenzív tejtermelésben a magyarországi tejhozam meghaladja az EU átlagát, miközben a hazai tejágazat szervezettsége rendkívül alacsony. Magyarországon a tej 35, az EU-ban 85 százalékát értékesítik termelői összefogás vagy integráció keretében.

A magyar élelmiszeriparban 5300 vállalkozás működik, amelyek közel 100 ezer embernek adnak munkát, és 3700 milliárd forint együttes árbevétellel rendelkeznek. Az élelmiszeripar eredményessége javult, az utóbbi években duplájára nőtt az üzemi eredménye, és megháromszorozódott az adózott eredménye - mondta az államtitkár.

Egy tehén portréja. Forrás: Freestockphotos.biz

A kormány 2012-ben az élelmiszeripart stratégiai ágazattá minősítette, és úgy alakította a támogatási rendszereket, hogy az ágazatnak 2013 és 2020 között 300 milliárd forint értékű fejlesztés juthat. A kis- és középvállalkozások (kkv) a Vidékfejlesztési programból, a nagyobb vállalatok a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból (Ginop), valamint nemzeti programokból kaphatnak támogatást.

Eközben folyamatosan nőtt a mezőgazdasági termelés szintje, a foglalkoztatottak száma, a kivitel pedig már három éve meghaladja a 8 milliárd eurót.

A mezőgazdaság hozzáadott értéke több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt hat és fél évben - emelte ki. A sikeres piaci tevékenység fő alapja a vállalkozások és együttműködések növekvő termelékenysége. A magyar kivitel termékszerkezete javult, de további strukturális változás, a magasabb hozzáadott érték felé való elmozdulás lenne kívánatos - hangoztatta Zsigó.