Így kellene csökkenteni a bérterheket

A tavaly novemberi bérmegállapodásban foglaltakon felül további munkaadói járulékcsökkentésre tesz javaslatot a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) ősszel - modta a Magyar Időknek Rolek Ferenc, a szövetség alelnöke. 

Ezt egyfelől egy nagyobb arányú köztehermérsékléssel, másfelől a 2019-re tervezett - legalább hat százalékos bérnövekedés esetén ígért - negyedévenként két százalékpontos mérséklés egy részét előrébb hozva lehetne elérni szerinte. Minden ágazatban jelentős bérfelzárkóztatás kezdődött, de ennek fenntartásához a versenyképesség- és hatékonyságnövelés elengedhetetlen feltétel, ehhez pedig jelentősen hozzájárulnak az alacsonyabb terhek.

A tavaly novemberi országos bérmegállapodás értelmében idén öt százalékkal csökkent a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó, 2018-ban pedig további kettő vagy 2,5 százalékponttal tovább mérséklődik, attól függően, hogy az éves bruttó béremelkedés a versenyszférában 2017 első kilenc hónapjában eléri-e az 11 százalékot vagy nem.

A január-júniusi időszakban 11,1 százalékkal növekedtek a bruttó fizetések a (legalább ötfős) vállalkozások körében, így a 11 százalékos feltétel várhatóan a január-szeptemberi időszakra is teljesülni fog. A megállapodás szerint 2019-től, összesen négy alkalommal, negyedévenként további 2-2 százalékponttal eshet a szociális hozzájárulási adó, ha az adott negyedévben teljesül, hogy az utolsó járulékcsökkentés végrehajtásának negyedévéhez képest legalább 6 százalékkal nőttek a bruttó bérek.

A munkavállalók terheit is csökkenteni kellene Forrás: MTI

Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője a lapnak elmondta: abban az esetben van lehetőség járulékcsökkentésre, ha a lépés nem veszélyezteti a költségvetési egyensúlyt. Ugyanakkor a foglalkoztatás bővülése, valamint a minimálbérek emelése miatt a járulékbevételek is nőhettek.

A szakértő szerint elsősorban a munkavállalókat sújtó terheket kellene mérsékelni, tehát a nyugdíj- és az egészségügyi hozzájárulást.

Ha ezekben az alapokban keletkezik forráshiány, azt a költségvetés más bevételeiből kompenzálni lehet, ráadásul a munkavállaló egyből nettó bérnövekedést tapasztalhat.

Emellett a járulékoknak közelebb kellene állnia a személyi jövedelemadó 15 százalékos mértékéhez, mivel arányosabbá tenné a rendszert. A munkavállalói terhen belül nyilvántartott 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot is el lehetne törölni, mivel ma már alacsony a munkanélküliség. A második helyen a munkaadókat sújtó adóterhek mérséklését javasolná a szakember, és csak ezt követően a személyi jövedelemadóét.