Nőtt a tét: a NAV rászállt az ügyvezetőkre

Minden fontos dokumentumot érdemes bemutatni az eljárás első szakaszában

Egyre gyakrabban merül fel a vezető tisztségviselők felelősségre vonása a NAV által megállapított adótartozásokért. A Kúria elemzése szerint a NAV az átlagosnál nagyobb sikerrel tud végrehajtást kérni a vezető tisztségviselőkkel szemben, de a vezető tisztségviselőket kinevező gazdasági társaságok is felelősségre vonhatják a vezetőt, ha nem kellő gondossággal járt el a NAV ellenőrzés során. A jövőre hatályba lépő jogszabályok is tovább nehezítik a vezető tisztségviselők dolgát.

A NAV az adótartozások behajtása érdekében, a vezető tisztségviselőt kinevező gazdasági társaságok pedig a gondatlan ügyvezetésből eredő károk megtérítése iránt léphetnek fel a vezető tisztségviselőkkel szemben. Csak kivételesen van arra lehetőség, hogy a NAV végrehajtást indítson a cégveztő ellen, tipikusan akkor,

ha a vezető tisztségviselő előre látja, hogy a társaság nem fogja tudni befizetni az adótartozásait, mégsem tesz ez ellen semmit.

A Kúria most kiadott joggyakorlat-elemzése szerint 2016 tavaszán több mint 500 ilyen tárgyú eljárás volt folyamatban.

A NAV által a vezető tisztségviselőkkel szemben indított végrehajtási eljárások általában nagyobb sikerrel jártak, mint amikor más hitelezők indítottak ilyen eljárást. A Kúria jelentése szerint ez azzal magyarázható, hogy a NAV részletes információkkal rendelkezik a vezető tisztségviselők ingó és ingatlan magánvagyonáról, azaz a NAV még az eljárás megindítása előtt hatékonyan fel tudja mérni a végrehajtás várható sikerét.

A vezető tisztségviselőket az őket megbízó gazdasági társaságok is felelősségre vonhatják, ha a NAV ellenőrzése során nem kellő gondossággal járnak el, vagy nem készítik fel a munkavállalókat a várható NAV ellenőrzésre.

Minden fontos dokumentumot érdemes bemutatni az eljárás első szakaszában Forrás: Pixabay

A legtöbb vállalkozásnál nincs eljárási rend az adóhatósági ellenőrzések esetére, nincs kellően koordinálva és kontrollálva, hogy ki kommunikál az adóhatósági ellenőrökkel, és milyen dokumentumokat ad át az adóhatóságnak.

Súlyos következményei lehetnek annak, ha az adóhatóság téves vagy hiányos információk alapján hoz határozatot.

Egy ilyen hibát sokszor nehéz vagy lehetetlen a jogorvoslati eljárásban helyrehozni – mondta Harcos Mihály, a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda adóperes ügyvédje.

Gyakori hiba, hogy a NAV revizoraival kapcsolatot tartó munkavállaló az ellenőrzés során megalapozatlan, vagy hibás tartalmú nyilatkozatot tesz a revizoroknak, esetleg elmulaszt átadni lényeges dokumentumokat az adóhatóságnak. Ilyen esetben is végeredményben az ügyvezető az, aki felelősségre vonható, mert az ő feladata és felelőssége a társaság működését megszervezni.

A vezető tisztségviselők nem hivatkozhatnak arra, hogy az ellenőrzésük alatt álló munkavállalók nem jól látták el a feladatukat, és arra sem, hogy nem rendelkeztek a szükséges szakértelemmel.

Hasznos, ha a társaságnál kialakított rendje van az adóhatósággal való együttműködésnek, és a társaság munkavállalói tisztában vannak azzal is, hogy milyen esetben van szükség külső tanácsadó, szakértő bevonására is.

Jellemző hiba, hogy a vállalkozások az ellenőrzési eljárás alatt nem adnak át lényeges iratokat az adóhatóságnak és az iratok csatolását a jogorvoslati eljárásban próbálják pótolni. Jövőre az adóhatóság az ilyen késve beadott iratokat visszautasíthatja, és ezzel a vállalkozás végleg eleshet a számára kedvező bizonyítékok felhasználásától – hivta fel a figyelmet Harcos Mihály. Erre azért lesz lehetősége, mert a fellebbezés során már nem lehet út tényre vagy információra hivatkozni, csak arra, ami már be van nyújtva.