Hétezer forinttal lesz magasabb a nettó minimálbér

32507089 - working men creating global business growth

Az Országgyűlésnek benyújtott adótörvények szerint jövőre 2,5 százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó, amely így 19,5 százalék lesz. A minimálbért ezzel együtt 127,5 ezer forintról 138 ezerre emelnék - ezt a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel együtt határozta meg a kormány.

Ez azt jelenti jövőre, hogy a munkaadónak egy ember után kevesebb, mint tízezer forintjába fog kerülni havonta a béremelés a minimálbér után. A garantált bérminimum esetében már majdnem 20 ezer forint lesz a különbség. A nettó béreken csak az emelés látszik majd meg, hiszen az egyéni járulékok jövőre sem csökkennek.

A minimálbér után majd hétezer forinttal, a garantált bérminimum után 13 ezer forinttal lesz több a nettó.

A munkabérre rakódó terhek pedig az alábbiak szerint alakulnak: a munkaadó 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót is fizet. A munkavállaló pedig 15 százalék szja-t és 18,5 százalék egyéni járulékot, ami összesen 33,5 százalék. Vagyis a szociális hozzájárulási adó jelentős csökkentése azzal is járt - 27 százalékról mérséklődik több év alatt -, hogy 2018-ban a munkavállalókat már jóval nagyobb adófizetés terheli, mint a munkaadót.

A béremelés ugyanakkor reálisan csak úgy kivitelezhető, hogy ezzel párhuzamosan a munkaadókat terhelő fizetnivaló csökken. A munkavállalók adóinak csökkentése a korábbi években az szja visszavágásával indult el - s állt meg ideiglenesen.

Nő, mert csökken Forrás: 123rf

A 2018-ra tervezett 2,5 százalékos járulékcsökkentés államháztartási hatását egy 4,6 százalékos átlagbér-emelkedés képes kompenzálni - derül ki az RSM blogbejegyzéséből.

Az államháztartási adatok és az idei átlagbéradatok alapján láthatóan beigazolódott, hogy a 2017. évi jelentősebb ötzázalékos járulékcsökkentés miatt kieső adóbevételeket a megnövekedett bértömeghez kapcsolódó befizetések kompenzálni tudják.

Az államkassza bevételei 8,8 százalék feletti bérnövekménynél már pozitív szaldót mutattak, miközben ennél nagyobb bérnövekedés valósult meg a gazdaságban. Ez azt jelenti, hogy ha jövőre is dinamikusan nőnek a bérek, akkor az államháztartás nem fogja megérezni a járulékcsökkentést.