Vágólapra másolva!
Ha azon a műszaki területen, amire a szabadalom vonatkozik, igen gyors és jelentős a fejlődés, akkor fennállhat annak valószínűsége, hogy egyéb elven működő és olcsóbb megoldásokat dolgoznak ki, amelyek a szabadalom igénybevételére irányuló fogyasztói igényt csökkentik vagy teljesen meg is szüntetik. A kétrészes írás második részét olvashatják, az első itt érhető el.
Vágólapra másolva!

Fontos ezért annak vizsgálata, hogy várhatóan milyen jelentős és mennyire alapvető és tartósnak becsülhető az a műszaki megoldás, amire a szabadalom irányul – mutatott rá a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szabadalmi ügyvivője.

Egy másik értékcsökkentő körülmény, ha a versenytársak valamely egyéb, de hatásában azonos vagy jobb megoldást találnak fel és viszik ki a piacra vitele. Egy másik ezzel összefüggő kérdés, hogy lehet-e és milyen áron a szabadalmat más megoldással helyettesíteni vagy megkerülni, illetve az esetleges jogellenes használatot észlelni és bizonyítani.

A helyettesítés és a megkerülés

Ha a megoldás csak valamely berendezés lényegtelen részletére vonatkozik vagy a feladat megoldására ismertek eltérő módszerek, és azok ára például idővel változik, akkor ezek a körülmények korlátozzák a szabadalommal védett megoldás iránti igényt és az érték ismét csökkenhet.

A „megkerülés" olyan jogi fogalom, ami azt fejezi ki, hogy a szabadalmas megfelelően széles oltalmi körrel szerezte-e meg a szabadalmat, és ha ez nem így van, akkor lényegében ugyanazt az eredményt a versenytársak elérhetik a szabadalom „megkerülésével", mert a kerülő megoldásra a jogvédelem már nem vonatkozik.

A találmányok sok esetbe teljesen új technológiákra, a piacon még nem ismert tulajdonságokkal rendelkező szerkezetre vagy eljárásra vonatkoznak. Ilyen esetekben jelentős nehézséggel találkozunk, amikor az új terméket a fogyasztókkal meg szeretnénk ismertetni és előnyeit igazoltatni, világosan érthetővé kell tenni. Egy új termék bevezetése költségekkel jár és eredménye kockázatos.

Számos olyan jobb sorsra érdemes találmány veszett már el azon, hogy a szabadalmasnak nem volt elég tőkéje és piaci ereje ahhoz, hogy megoldását ismertté tegye – húzta alá Lantos Mihály.

A sors irónija, hogy ezek közül sok megoldás talán csak évtizedek múltán válik divatossá és előnyeit a világ csak ekkor ismeri meg, de erre az időre a feltaláló vagy szabadalmas már esetleg tönkre ment, illetve jogait nem tudta fenntartani. A szabadalom értékét ezért a piaci ismertség és a szabadalmas tőke-ereje vagy az iránta megnyilvánuló bizalom, és sok esetben egyszerűen a szerencse is alapvetően befolyásolhatja.

Hosszútávon érvényesülő értéknövelő hatások

Melyek azok a tulajdonságok, amelyek az értéket növelik, illetve hosszútávon is érvényesülnek? Ilyen például, ha a szabadalom olyan megoldásra vonatkozik, ami egy új terméket vagy eljárást foglal magába, és a termék különlegessége és eltérése más versenytárs termékektől hosszú távon várhatóan fennmarad. Ilyenek például az alapvető és új a hatással rendelkező gyógyszerek, alapvetően új technológiák, és egyes gépészeti megoldások, melyek a verseny ellenére hosszú ideig megőrizhetik különleges, egyedi értékeiket.

Ha például egy eljárás a napelemekkel elérhető hatásfokot jelentősen növelni képes, és alapvetően eltérő elv alapján működik, mint az ismertek, akkor erről feltételezhető, hogy hosszútávon fennálló előnyök forrását képes biztosítani. Az elektronika és a számítástechnika ezzel szemben olyan gyorsan és nagy léptekkel fejlődik, hogy nagyon nehéz olyan megoldást létrehozni, ami tartós piaci előnyök forrása lehet.

Forrás: Egyesült Államok Szabadalmi Hivatala

A szabadalmak értékét az oltalom földrajzi kiterjedése is befolyásolja. Hiába van valakinek egy alapvetően jó és előnyös megoldása, ha arra csak egy kis országban, például csak Magyarországra vagy néhány további kis országra terjed ki a joga, hiszen a szabadalom engedélyezésével a megoldás nyilvánosságra jut, és mindazon országokban, ahol nincs oltalom, a versenytársak a megoldást szabadon hasznosíthatják.

A szabadalmaztatási politikát éppen az érték előre felbecsülése határozza meg, és igazolt tény, hogy a születés, kidolgozás időszakában, amikor a piaci hatások és a versenytársak tevékenysége még nem mérhető fel, érdemes földrajzi értelemben is széleskörű oltalom biztosítására törekedni, majd idővel az itt vázolt tényezők feltárása, megismerése után lehet dönteni arról, hogy meddig és mely országokban érdemes a jogokat fenntartani.

Az érték sok esetben másban is megtestesülhet, mint a kizárólagos jog létezésében. Szabadalmakkal, esetleg egy iparágat meghatározó szabadalmakkal rendelkező jogosultak brand értéke is növekszik jogaik által, a fogyasztók bizalommal fordulnak az ilyen vállalatok felé, és a szabadalmak létezése alapot ad a versenytársakkal folytatott licencia cserék lehetőségére, azaz a sok szabadalommal rendelkező jogosultak elől a szakma egy-egy része nem zárható el, mert a versenytársak is félnek attól, hogy esetleg előlük is el fognak zárni fontos területeket.

Az itt vázolt felsorolás korántsem teljes körű, célja is az volt, hogy rámutasson arra, milyen sok tényező befolyásolja a szabadalmak értékét, melyeket a szabadalmaztatási döntéseknél illetve a szabadalmak fenntartására irányuló döntéseknél figyelembe kell venni – hangsúlyozta végezetül a Danubia Szabadalmi és Jogi Iroda Kft. szabadalmi ügyvivője.