Mézjelentésről tárgyal az Unió

A mézről, a méhészetek és a méhészek helyzetérőltárgyalnak az Európai Unióban – mondta Erdős Norbert, a Fidesz európai parlamenti képviselője, az ágazat helyzetével foglalkozó méz-jelentés előterjesztője. A jelentés várhatóan novemberben kerül majd az agrárbizottság elé, a szavazás a tervek szerint hónap második felében lesz.

Magyarország számára a téma azért fontos, mert az ország a harmadik legnagyobb méztermelő ország az unióban. Emellett az unióba áramló, többször kétes minőségű kínai méz sok gondot okoz a magyar és más uniós méhészeknek. Az ágazat jelentőségét az is mutatja, hogy a méhek porozzák be a növények 84 százalékát, és a beporzás teszi lehetővé az élelmiszerek 76 százalékának előállítását.

Az unió méztermelése a belső fogyasztás 60 százalékát fedezi. Az import 50 százaléka Kínából származik, ám a 450 ezer tonna kínai méztermelés 20 százaléka nem nevezhető méznek, mert hamisítvány.

A mézhamisítás sok gondot okoz az uniós tagországok méhészeinek, köztük a magyaroknak.

Méz Forrás: Thinkstock

A Méz-jelentés ezért javasolja a mézimport eddiginél szigorúbb ellenőrzését az unió külső határain. Továbbá kezdeményezi a gyantaszűrés megtiltását, amely lehetővé teszi a mézet szennyező különböző szermaradványok, például antibiotikumok, vagy a cukorszirup eltüntetését.

Az ágazat évente mintegy 36 millió euró (mintegy 10-11 milliárd forint) támogatást kap az unió pénzügyi forrásaiból. Ezt a korábbi szintre, azaz 47 millió euróra (mintegy 14-15 milliárd forintra) kellene emelni a jelentés szerint.

Magyarországon mintegy 20 ezer méhész és 1,2 millió méhcsalád él. Magyarország évente mintegy 20 ezer tonna mézet exportál, belföldön 7-8 tonna méz fogy évente - mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. A magyar állattenyésztés bruttó árbevételének 2 százalékát adják a méhészeti termékek. Ez évente 20-26 milliárd forint között mozog. A magyar méhészeti ágazat támogatása évi mintegy 1,5 milliárd forint, amelynek a fele az unió büdzséjéből származik.