Nem csak a bérek miatt váltanak munkahelyet az emberek

labirintus
A munkahelyi kommunikációs csatornák sokasága olyan, mint a cukorkák a boltban, de aztán gyorsan labirintussá válik a rendszer
Vágólapra másolva!
A régióban először hazánkban készülhet az a felmérés, mely a fizikai és szellemi dolgozók körében tapasztalt fluktuáció megértéséhez vezetne. Úgy tűnik ugyanis, hogy az ipari dolgozókat érintő vándorlást nem lehet egyértelműen csak a bérkülönbségekkel magyarázni.
Vágólapra másolva!

Nemrégiben látott napvilágot egy elemzés, miszerint a 2018-as munkabérek 16 százalékkal emelkedtek, ezen belül a fizikai dolgozók bére már a harmadik negyedév végén elérte a 17 százalékot. A bérek folyamatos emelkedésének hátterében az érintett szektor munkaerőhiánya áll, a fizikai dolgozók bérnövekedése pedig a fluktuációs helyzet velejárója.

Ráadásul egyre növekvő béremelkedés mellett a fizikai munkavállalók fluktuációja folyamatosan növekszik. Ennek oka az, hogy a hiányszakmákban tevékenykedők a munkahelyváltással akár 20-30 százalékos béremelkedést is ki tudnak vívni, ami kétszerese is lehet annak a béremelkedésnek, melyet munkahelyüket megtartva érhetnének el. Pedig

a felmérések azt támasztják alá, hogy egy vállalat számára olcsóbb megtartani egy munkavállalót, mint folyamatosan új embereket keresni és betanítani.

Jelenleg is zajlik egy kutatás arról, hogy egy fizikai dolgozót mi motiválhat arra, hogy megtartsa a munkahelyét. Az elsődleges felmérések szerint a bérkülönbség nem elegendő ok ehhez - mondja Laár Péter az Ofixcom Kft. kereskedelmi vezetője.

Illusztráció Forrás: Thinkstock

Fizikai dolgozók körében zajló csoportos beszélgetések arra is rámutattak, hogy létezik egy bérnél fontosabb tényező a munkavállalást illetően, ez pedig az emberséges bánásmód iránti vágy. Egy munkavállaló számára fontos, hogy emberi tényezőként és ne egy malmot hajtó alkatrészként tekintsenek rá. Ebben benne van az is, hogy munkahelyen figyelembe veszik, ha egy munkavállaló életkörülményei változnak, gondoljunk itt egy válás, egy haláleset, vagy betegség megjelenésének lelki terheire, vagy arra pozitív, ám minden addigi szokást felforgatni képes változásra, mint a gyermekvállalás.

Sokszor az a probléma, hogy az anyagi függés miatt a dolgozók nem mernek rámutatni a munkahelyen zajló bánásmódbeli problémákra, ami lehet akár a ki nem mondott, de elvárt kötelező túlóra vállalás, vagy a lekezelő, fenyegetésektől sem mentes vezetői magatartás.

Ha a munkavállaló ilyesmit tapasztal, vérmérséklettől függően viseli egy ideig, de termelővállalatok esetében manapság inkább az a jellemző, hogy akik tehetik, egy minimális bérkülönbségért cserébe egyből továbbállnak.

A probléma orvoslására pedig egyszerű a megoldás: manapság már léteznek olyan munkáltatók számára kidolgozott programok, amely során a munkavállalók véleményét egy objektív harmadik fél bevonásával mérik fel. Ezt a programot nem lehet házon belül megoldani, hiszen a munkavállalóknak bíznia kell azokban, akikkel a számára nehézséget okozó jelenségekről beszél.

Ugyanakkor a munkáltatónak is fontos, hogy őszinte véleményeket tolmácsoljanak neki, hiszen csak akkor van értelme a felmérés elvégzésének, ha az a valós helyzetet tükrözi. Egy harmadik feles felmérés a munkavállalót lojálisabbá teheti, márpedig a legolcsóbb munkaerő-toborzást a megtartás jelenti, aminek az oltárán áldozni biztosan megtérül.