Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Emlékhellyé alakították Karátson Gábor egykori műteremlakását. A Deák Ferenc utcában kialakított emlékszobát 2018 januárjától lehet látogatni. A lakásgyűjtemény megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta, hogy a látogatók egy „forgalmas utcáról lépnek be az intim térbe, és
ez a fajta bensőségesség
pedig jól illik Karátson Gábor életművéhez is”. A miniszter azt is mondta, hogy az emlékpontra a lakásgyűjtemény helyett
jobban illik az otthon szó,
ebbe az otthonba térhet be a Karátson Gábor világára kíváncsi látogató.
Ebbe a világba pedig belefért a kínai és a japán kultúra, a Biblia és az ökológia, a festészet és az írás, az egzisztenciális elmélyülés, a nyelvészet és a művészettörténet is. A megnyitón Schmidt Mária, az 1956-os emlékév kormánybiztosa azt mondta, 1956 a mérték és a mérce volt Karátson Gábor számára, akinek egész élete a szabadságról szólt, és Karátson Gábor
egyike volt az utolsó polihisztoroknak.
Azt is elmondta, hogy maga is sokat kapott Karátson Gábortól, akár mint festőművésztől, akár mint a szó, az írás, a gondolkodás művészétől, de a természetről való gondolkodás, a keleti filozófia és művészet világával is ő ismertette meg Schmidt Máriát.
Granasztói Szilvia iparművész, Karátson Gábor özvegye pedig elmondta:
férje 2015-ös temetése óta foglalkozott azzal, hogyan lehetne egy lakásmúzeumot létrehozni.
A lakásgyűjteményt az 1956-os Emlékbizottság nagyjából 24 millió forintos támogatásával alakították ki, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Belváros-Lipótváros és a Magyar Művészeti Akadémia segítségével. ű
Egyébként Karátson Gábornak a napokban nyílt kiállítása a Műcsarnokban, bibliai akvarelljeit pedig a Bibliamúzeumban, az Országos Evangélikus Múzeumban és a Hold utcai templomban lehet megnézni.
