Vágólapra másolva!
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény egyik pontja alaptörvény-ellenes, ezért az a bíróságok előtt folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható. A döntés szerint az egyéni vállalkozó akkor is lehet keresőképtelen, ha szünetelteti a vállalkozását.
Vágólapra másolva!

Az indítványozó 2014. szeptember 8. napján megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmet terjesztett elő a megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervénél, amely a kérelmet elutasította, írja a Jogászvilág.hu. Az ügy a bíróságra került, a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete szerint az egyéni vállalkozónak minősülés is kereső tevékenységnek minősül, függetlenül az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésétől.

Az indítványozó felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria az ítéletet hatályában fenntartotta, ezért az indítványozó az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy ez összhangban van-e az Alaptörvénnyel.

Illusztráció Forrás: MTI/Kálmándy Ferenc

Az Alkotmánybíróság szerint az ellátás nem rászorultságon, hanem biztosításon alapul és az alaptörvényben meghatározott esetre (rokkantság) szól. A jogszabálynak ezért az a feltétele, amelynek értelmében csak az a személy jogosult a rokkantsága esetére az ellátásra, aki keresőtevékenységet nem végez, az Alaptörvénnyel nincs ellentétben.

Az Alkotmánybíróság szerint a keresőtevékenység végzésének a jogalkotói értelmezésekor az az értelmezés áll összhangban az Alaptörvénnyel, amely szerint azok az egyéni vállalkozók, akiknek vállalkozói jogviszonya szünetel, nem minősülnek keresőtevékenységet folytatónak az Mmtv. alkalmazásában.

A szünetelés jogintézménye éppen azt fejezi ki, hogy az ilyen személy vállalkozási, illetve keresőtevékenységet nem végez.

Önmagában a vállalkozói igazolvány birtoklásából vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzésből ugyanis az Mmtv. szerinti keresőtevékenység végzésére elvont módon nem lehet következtetni. Mivel a támadott szabályozás tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű ok nélkül zárta ki az ellátásból a megváltozott munkaképességű (rokkant) személyek egy részét, az AB megállapította, hogy a jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenes volt, és annak alkalmazását kizárta.