A központi bankok a háttérből mozgatják a szálakat

Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban

Miközben a világ jelentős része a parlamenti választásokra, geopolitikai konfliktusokra, illetve az újabb rekordokat döntögető részvénypiacokra figyel, a jegybankárok csendben átléptetik a világot egy új korszakba. Ez a csend pedig lehet, hogy mindenkinek a javára válik.

Amíg a svájci Davosban összeülnek a világ vezetői, az amerikai részvénypiac pedig lassan már követhetetlen számban döntögeti az új rekordokat, a világ legfontosabb jegybankjai közül kettő is kamatdöntő ülést tartott a héten. Mivel pedig a várakozásoknak megfelelően semmi meglepetést nem okoztak, tehát nem módosítottak a politikájukon, a piacok és az üzleti élet elkönyvelte, hogy minden halad a maga útján – a monetáris politikák normalizálása felé. Az eurójegybank 0 százalékon hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlábát, míg a betéti ráta továbbra is mínusz 0,4 százalékos. Eközben az infláció tavaly decemberben 1,4 százalékos volt a térségben, elmaradva a központi bank éppen 2 százalék alatt meghatározott céljától.

Ez a viszonylagos csend pedig tökéletes az Európai Központi Banknak (EKB) és a japán jegybanknak is, mivel

éppen azt szeretnék elérni, hogy piaci felfordulás nélkül tudjanak szépen lassan kivonulni a 2008-as válság után elindított élénkítéseikből.

A háttérben az áll, hogy a világ nagy jegybankjai (az amerikai, a brit, az euróövezeti és a japán) igyekeznek fokozatosan visszaállni egy normális monetáris politikára (emelni a kamatokat és leépíteni az eszközvásárlásaikat), de mindezt úgy kívánják elérni, hogy a normalizálási folyamat ne okozzon piaci sokkokat. Éppen ezért figyel mindenki arra, miként módosul az intézmények kommunikációja, és minden egyes szóhasználatnak kiemelt jelentősége lehet.

Zöld jelzés a növekedésnek

Az eurózónában Mario Draghi jegybankelnök és csapata kedvező helyzetben helyzetben van, ha azt nézzük, hogy a térség gazdasága egyre lendületesebben áll talpra. Az euróövezet tavaly egy évtizede nem látott gyors ütemben bővült, és jövő kedden valószínűleg olyan adatok látnak majd napvilágot, melyek szerint a térség a 19. egymást követő negyedévben produkált növekedést 2017 végén. Ezzel együtt januárban a feldolgozóipari beszerzési menedzser index (PMI) is javult, ráadásul a régió legnagyobb gazdaságának számító Németországban rekord magas szinte erősödött az üzleti bizalom.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke Forrás: AFP/Emmanuel Dunand

Nem meglepő tehát, hogy Draghi a csütörtöki kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatón közölte, nem kívánja útját állni a régió lendületes javulásának. A kommunikációból ezzel együtt az derült ki, hogy

ebben az évben nagyon valószínűtlen az EKB kamatemelése, vagyis az eurójegybank zöld jelzést adott az eurózóna további bővülésének.

A jegybank egyébként megerősítette a tervét, hogy legalább szeptember végéig még havi 30 milliárd euró értékben vásárol eszközöket, és hogy a kamatok még bőven ezt követően is alacsonyak maradnak.

Összecsapások a devizapiac felett

Van azonban egy olyan tényező, amely némi fejfájást okozhat az európai jegybankároknak:

az euró ereje a dollárral szemben.

Nem véletlen, hogy sok elemző arra figyelt a leginkább csütörtökön, Mario Draghi hogyan kommentálja majd az amerikai pénzügyminiszter, Steven Mnuchin szavait. Mnuchin ugyanis arra tett utalást korábban, hogy szívesen fogadná a gyengébb dollárt. Draghi vissza is lőtt, amennyiben közölte, az ilyen kijelentések szembemennek a versenyelőny érdekében végrehajtott deviza-leértékelések visszafogására vonatkozó megállapodásokkal.

Az euró/dollár árfolyam alakulása Forrás: investing.com

Ezzel együtt volt némi zavar az amerikai kormány kommunikációjában, mivel nem sokkal később Donald Trump közölte, ő erős dollárt szeretne. Végső soron az euró pénteken is folytatta az izmosodást a zöldhasú ellenében, ráadásul hároméves mélypontra szakadt a dollár a közös devizával szemben.

Noha Draghit aggaszthatja némileg az euró ereje, mégis fontos, hogy

nem mondta ki konkrétan, hogy túlzottan erős a régiós fizetőeszköz – csupán annyit mondott, hogy tovább emelkedett.

Noha a dollárra magára is komoly nyomások nehezednek, az euró felfutása a térség erősödő gazdasági növekedésének is betudható. Ezt támasztja alá az is, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss előrejelzése szerint az eurózóna gazdasága idén 2,2 százalékkal erősödhet, szemben a korábban prognosztizált 1,9 százalékkal.

Az EKB a várakozások szerint legközelebb a márciusi ülésén módosíthat a kommunikációján, mivel akkor tesz majd közzé a jegybank friss gazdasági előrejelzést.

Japán és az infláció démona

Az EKB mellett a héten a Bank of Japan (BoJ) is kamatdöntő ülést tartott, sőt a japán jegybank a gazdasági várakozásait is frissítette. Mindenekelőtt

a szigetország központi bankja megfelelt az előzetes elemzői várakozásoknak, ahogy nem változtatott a monetáris politikáján.

A rövidtávú kamatot mínusz 0,1 százalékon tartották, a 10 éves lejáratú állampapír hozamcélját pedig 0 százalék körüli szinten hagyták.

Haruhiko Kuroda, a Bank of Japan kormányzója Forrás: AFP/Toru Yamanaka

A jegybank ezzel együtt közölte,

olyan sokáig tartják fenn az élénkítő monetáris politikát és a hozamgörbe-kontrollt, ameddig csak szükséges, hogy elérjék a 2 százalékos inflációs célt.

Ettől a szinttől Japán még elég messze van, mivel a legfrissebb, pénteken közzétett adatok szerint a fogyasztói árindex (friss élelmiszerek nélkül) decemberben éves alapon 0,9 százalékkal bővült, ami bár 0,1 százalékponttal felülmúlta az elemzői várakozásokat, megfelelt a novemberi értéknek. Amennyiben az élelmiszerektől és az energiaáraktól is megtisztítjuk az adatot, az áremelkedés 0,4 százalékos volt, szintén megegyezve a novemberi értékkel.

A Bank of Japan egyébként most azzal számol, hogy az ország maginflációja az idei fiskális év egészében 1,4 százalékkal bővül majd, míg 2019-ben 1,8 százalékkal.

A prognózis szerint a 2 százalékos infláció elérése a 2019-es fiskális évre lesz elérhető.

A Japán Központi Bank kormányzójának szavait szintén igen figyelmesen követték az elemzők. Ebben a hónapban a BoJ ugyanis bejelentette, némileg visszafogja a hosszú lejáratú japán állampapírok vásárlását. Ez sokakat arra engedett következtetni, hogy a szigetország központi bankja is beáll a nagyok sorába, és elkezdi csökkentetni élénkítését, vagyis a hamarosan a szigorítás útjára léphet.

A dollár/japán jen árfolyamának alakulása Forrás: investing.com

A kormányzó, Haruhiko Kuroda, azonban jelezte, a japán gazdaság jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy megfontolja az extrém laza élénkítő monetáris politika lezárását. Ebben az elemzők is egyetértenek Kurodával, ráadásul fontos, hogy

a jegybank bármilyen szigorításra vonatkozó megjegyzése tovább erősíteni a japán jent, ami ugyancsak megnehezítené az inflációs cél elérését.

A jegybankok tehát valószínűleg nem fognak nagyot robbantani a következő időszakban, de a háttérben minden egyes szónak óriási jelentősége lehet a piacok jövőjére nézve.