Az észrevétel a kulcs egy NAV-ellenőrzésnél

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint minden Magyarországon létrehozott érték mintegy ötöde a szürke- vagy a feketegazdaságban marad, azaz kikerüli az adóhivatalt.

Mit csináljon a cég, ha átvette a NAV revizoraitól az ellenőrzési jegyzőkönyvet? Milyen lehetőségei vannak, hogyan lehet menteni a kárt, illetve megúszni a bírságot? A legfontosabb, mit reagál a cég a jegyzőkönyvre – mutat rá a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Amikor a revízió befejezi az ellenőrzést legfeljebb egy év vizsgálat után, jegyzőkönyvet állít ki. Erre az adózó, vagyis a cég észrevételt tehet. Ez semmiségnek tűnik, valójában azonban

az új törvényi szabályozásban ez az észrevétel lehet a legfontosabb beadvány, amit egy cég beadhat az ellenőrzés során.

Az észrevétel ugyanis az utolsó lehetőség, ahol a cég korlátozás nélkül új tényt, körülményt adhat elő.
Például, ezen a ponton hivatkozhat még arra, hogy igenis leellenőrizte a vitatott számlát kiállító eladó adószámát, vagy azt, hogy pontosan hogyan hasznosította az ellenőrzött árut. Ha az ilyen nyilatkozatot az észrevételben nem teszi meg a cég, akkor azt később hiába állítja akár a fellebbezésben, akár a bíróság előtt, azt már nem kell figyelembe venni.

Ahhoz képest, hogy mennyire fontos, nincs túl sok idő az észrevétel megfogalmazására.

A jegyzőkönyv átvételétől számított 30 nap alatt meg kell szülni a szöveget.

Ez a határidő jogvesztő, vagyis már a 31. napon sem lehet semmilyen észrevételt benyújtani – akkor sem, ha ki tudná magát menteni, mert külföldön volt a 30. napon.

A NAV azt követően hozza meg a határozatot, miután áttanulmányozza az észrevételben foglaltakat. Csodára felesleges számítani, hiszen a határozatot ugyanaz a szerv hozza, amelyik a jegyzőkönyvet készítette, valószínűtlen, hogy menet közben más következtetésre jutna.

Ezzel együtt az észrevétel fontos, hiszen erre lehet majd a későbbiekben is hivatkozni.

Ezért ha korábban nem is, ezen a ponton érdemes a könyvelő mellett valamilyen szakértőt is bevonni az ügybe, különben később már a legprofibb stáb sem tud sokat tenni. Mindenképpen mérlegelni kell, mit tartalmaz a jegyzőkönyv és annak fényében cselekedni: minél összetettebb az ügy, annál korábban célszerű külső szakértőt bevonni.

A határozatban már benne van a büntetési tétel. Ez ellen fellebbezni lehet, ezt a NAV felettes szerve bírálja el másodfokon. Ha helyben hagyja a másodfok az elsőfokú határozatot, ez ellen a bíróságon lehet még fellépni. Itt szintén 30 nap áll rendelkezésre.

Az észrevétel az utolsó lehetőség, ahol a cég korlátozás nélkül új tényt vagy körülményt adhat elő Fotó: Hartl Nagy Tamás

A megállapított adóhiányt alapesetben a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. Ez rövid határidőt jelent ugyan, ám az eljárás megindításától számolva nagyjából egy-másfél évvel későbbi időpont. Vagyis ha a cég látja, hogy nagyjából mik az esélyei, van ideje felkészülni.

Ha ez mégsem megy, kérhet fizetési könnyítést, ez haladékot vagy részletfizetést jelent.

Ezt a kérelmet legkésőbb a fizetési határidő leteltét követő nyolc napon belül be kell nyújtani, mert ebben az esetben az első fizetési könnyítés iránti kérelem elbírálásáig szünetel a végrehajtás. Ellenkező esetben, ha az adózó nem fizeti be az adótartozást és nem is kér fizetési haladékot, úgy a NAV közvetlenül az adózó számlájáról leemelheti a követelését.

Ha a cég a határozatot bíróságon megtámadja, akkor a keresetben kérhető, hogy a bíróság az ítélet meghozataláig halassza el a fizetési kötelezettséget. Bár nehezen kiszámítható, hogy a bíróság mikor hagyja jóvá ezt a kérelmet, egy kellően alátámasztott kérelemmel itt is lehet időt nyerni, ami lehetővé teszi, hogy a cég felkészüljön a fizetésre.