Három tipp, amitől nem fog többé élelmiszert pazarolni

A szárazárun nem ugyanazt jelenti a minőségmegőrzési idő, mint a frissárun

A fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő nem ugyanaz.

Miskolcon folytatja a SPAR és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. a korábban már sikeres élelmiszerpazarlás elleni akcióját. A vásárlókat hoszteszekkel, kóstoltatással, kvízjátékkal, élelmiszermentési információkkal és tanácsokkal várják 2018. március 23–24. és április 6–7. péntek-szombati napokon a miskolci hipermarketben.

Íme három tipp a Spartól az élelmiszerpazarlás ellen, melyet a kampányban is felhasználnak:

1. Vásároljon az első sorból közelebbi szavatossági idejű terméket!

A boltokban az árufeltöltők mindig előre rakják a leggyorsabban lejáró szavatossági idejű termékeket és hátra a legújabbakat.

Vegye el a legelső terméket és használja fel a lejárati határidőig!

Csak akkor válasszon terméket hátulról, ha az első termékhez képesti szavatossági idő különbségre biztosan szüksége lesz.

A szárazárun nem ugyanazt jelenti a minőségmegőrzési idő, mint a frissárun Forrás: Origo

2. A fogyaszthatósági időig fogyassza el a megvásárolt élelmiszert!

A frissárura (pl. tej, hús, szalámi, felvágott) vonatkozó minőségmegőrzési vagy fogyasztási idő a jelzett időpontig - megfelelő tárolás mellett - biztonságosan fogyasztható.

A fogyaszthatósági idő végéig a termék legyen szem előtt a hűtőszekrényben és használja fel!

3. Ne dobja ki azt a terméket, amelynek lejárt a minőségmegőrzési ideje!

A szárazárura (pl. fűszer, cukor, só, szárazbab, száraz gabonatermékek, kekszek) vonatkozó minőségmegőrzési idő nem jelent fogyaszthatósági határt: a termék - sértetlen csomagolás esetén - a jelzett időpont után is fogyasztható. Megfelelő tárolás esetén élvezeti értéke is megmarad.

Az ilyen élelmiszereket akkor sem kell kidobni, ha a minőségmegőrzési idejük lejárt.

Az EU-ban még mindig több tízmillió ember él nélkülözésben, miközben évente mintegy 90 millió tonna élelmiszer végzi a hulladéktelepeken. Hazánkban minden évben közel 2 millió tonna ételt dobnak a szemétbe a vásárlók. Az élelmiszerek megsemmisítése jelentős mértékű pénz- és munkaerő ráfordítást igényel. Míg a kereskedelmi szektor az élelmiszerhulladék 5 százalékáért felelős, addig a lakosság a teljes hulladékmennyiség 53 százalékát generálja.

A rendhagyó kezdeményezés az Európai Unió támogatásával indult útjára 2016 júliusában.