Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tavaly a teljes vállalati hitelállomány jelentősen, tíz százalékkal nőtt, és ez a bővülés több mint kétszerese volt a megelőző évinek a jegybank adatai szerint.
Az új hitelszerződés-kötések volumene 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és az átlagos hitelösszegekben is emelkedést lehetett tapasztalni.
A dinamikus növekedés négy tényezőnek köszönhető, mondta a Sberbank szakértője. Szabó Péter, a pénzintézet kkv üzletágának vezetője szerint a nyilvánvaló okokon kívül, mint
a kedvező kamatkörnyezet és a gazdasági fellendülés, az európai uniós forrásokról hozott döntések felpörgése és a jegybank piaci hitelprogramja (HIRS) járult hozzá jelentősen a bővüléshez.
A keresleti oldalt egyértelműen az építőipar és az exportbővülés húzta, emellett azonban a növekvő bizalom is arra sarkallta a vállalkozásokat, hogy hitelfelvételben gondolkodjanak. A kínálati oldalon ezzel párhuzamosan azért is alakult ki nyomás, mert a jegybank a bankokat magasabb hitelkihelyezésre motiválta. Mindez együttesen vezetett a volumen ilyen arányú növekedéséhez a szakértő szerint. Ráadásul a növekedés még bizonyosan kitart az MNB várakozásai szerint is.
Az élénkülést az is fenntartja, hogy a beruházási hitelek iránti kereslet a forgóeszközhiteleket is húzza.
A kedvező kamatkörnyezet mellett a forinthitelek kamathátránya teljesen elmúlt, ráadásul a hazai devizában felvett hitel esetében az árfolyamkockázattal sem kell számolni. Így a devizahitel csak a természetes fedezettel rendelkező, exportorientált cégek számára lehet alternatíva – esetükben az elszámolás vagy a könyvelés is devizában történik, így esetükben az árfolyamkockázat minimalizálható.
Azonban a kkv-k többsége a hosszú lejáratú forinthiteleket részesíti előnyben.
Az igénylés átlagos átfutási idejét az egyedi konstrukcióknál négy hétre, a standard termékeknél 4-5 munkanapra teszi Szabó Péter.
Tavaly a Sberbanknál a cégek 90 százalékának igényét hagyták jóvá – köszönhetően egyebek mellett annak, hogy az ajánlatadást megelőzően a bank gondosan egyeztetett az ügyfelekkel.
Feleslegesen így szinte senki sem nyújtotta be az igényét, az esetleges gondok már korábban kiderültek.
Szabó tapasztalatai szerint a kkv-k alapvetően kapacitás-bővítő és hatékonyság-növelő beruházásaikhoz igényelnek hiteleket.
A világgazdasági fellendülés a nagymegrendelői kört is a közép-európai vállalatok termelői kapacitása felé fordította, így a korábbi beszállítók számára a hitelekkel megnyílik az út a szélesebb együttműködés felé; másrészt a szűkös munkaerőkapacitás kiváltása költségigényes innovációt, automatizálást igényel részükről.
Mindezek mellett megjelentek az olcsó finanszírozási lehetőséget kihasználó cégek is, amelyek a kedvező hitelkamatok láttán döntöttek például ingatlanvásárlási, akvirációs, vagy tevékenység-visszaszervezési terveik előrehozataláról.
Sőt, ugyanennek köszönhetően a tevékenység-idegen finanszírozási igények is felfutottak, előfordult például, hogy napelempark beruházásához igényelt hitelt egy teljesen más területen tevékenykedő vállalat – tette hozzá Szabó Péter.
